A Dél-Dunántúlon az Otthon Centrum becslése szerint tavaly 13 500 ingatlan-adásvétel történt, ezáltal a régió várhatóan ismét utolsóként végez az országrészek között.
A Dél-Dunántúlon már 2021-ben is a régiók sorában a legkevesebb, 15 500 adásvétel történt, arányaiban egyedül ez a régió nem éri el a 10 százalékot a tranzakciók országos részesedésből (9,7 százalék).
Számításaik szerint a régióban a legtöbb adásvétel Pécsen volt 2022-ben, mintegy 2200. A régióban tranzakciószámban Kaposvár és Siófok következik 750 becsült adásvétellel. Szekszárdon, Tolna vármegye legnagyobb városában 440 adásvétel, míg az ötödik helyen végző Komló esetében 420 adásvétel történt tavaly – közölte Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Az 1000 embernél népesebb településeken az első öt helyen a Balaton déli partjának települései végeztek, az ott élők számához képest itt volt a legnagyobb forgalom az ingatlanpiacon. Balatonlelle lett első, amelyet Zamárdi, Siófok, Balatonszemes és Balatonberény követett.
Az árakat tekintve a három megyei jogú város – Pécs, Szekszárd, Kaposvár – között az Otthon Centrum adatai alapján nincs jelentős különbség, csupán a Balaton-parti városok emelkednek ki a régió települései közül, amelyek iránt nemcsak helyi, de országos kereslet is mutatkozik, ez magyarázza az átlag feletti árszintet.
A téglalakások négyzetméterára Pécsett 407 ezer forint, Szekszárdon és Kaposváron 380 ezer forint volt tavaly. A panellakásoknál szintén Pécs vezet átlagosan 450 ezer forinttal, míg Szekszárdon és Kaposváron ugyancsak 380 ezer forint a négyzetméterár középértéke.
A régióban nem a megyei jogú városok voltak a legdrágábbak, hanem a Balaton déli partjának települései, kiváltképp Siófok. A Balaton-parti településen egy téglalakás négyzetméterára tavaly elérte az egymilliós határt. De a panellakásoknál is vetekszik a fővárossal Siófok, ahol az átlag 888 ezer forint volt négyzetméterenként. (MTI)
(A Pixabay felvételén Pécs kertvárosa.)
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.