Otthon Centrum: Szentendre 828 ezer forintos négyzetméterárral vezeti a listát a budapesti agglomerációban

2023. 08. 03., 16:45

A budapesti agglomeráció összes lakástípusában nőttek az árak egy év alatt, de a korábbi évek markáns drágulási ütemének vége. A fővároshoz közeli települések közül továbbra is Szentendrén kérik a legtöbbet egy négyzetméterért.

A kertvárosi miliő, a zöld lakókörnyezet, valamint a kellemesebb lakhatás iránti igény Budapest környékére terelte a vevőket az utóbbi évtizedekben, ami a fővárosi agglomeráció tekintélyes népességnövekedésével járt. Pest vármegye lakossága a 2011-es népszámlálás óta 117 ezer fővel gyarapodott, de a rendszerváltás óta eltelt közel 35 évhez viszonyítva már 385 ezer fővel élnek többen Budapest vonzáskörzetében. A kiköltözési hullámmal párosuló keresletnövekedés természetesen hatott a piacra, így az utóbbi öt évben kétszeresére emelkedtek az árak a fővároshoz közeli településeken.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője az árakról szólva elmondta, hogy Pest vármegyében jelenleg átlagosan 436 ezer forintos négyzetméterár az irányadó a használt házak piacán, amely 6 százalékkal magasabb a tavalyi árnál. Ezzel szemben a téglalakások átlagos négyzetméterára 695 ezer forint, ami már 12,7 százalékkal múlja felül az egy évvel ezelőtti átlag értéket. Az OC értékesítési statisztikái alapján a város közeli települések árai magasabbak.

„A szűken vett agglomerációt, amelybe nyolcvan Pest vármegyei település tartozik, magasabb négyzetméterár jellemzi: a használt házak esetében 595 ezer forint az átlag érték, ami 6,4 százalékkal haladja meg a tavalyi átlagot. A növekedés üteme azonban alig magasabb Pest vármegye átlagánál” – fogalmazott a szakember.

Mint mondta: a téglalakások 757 ezer forintos átlagos négyzetméteráron keltek el idén, ami 5,1 százalékkal magasabb a tavalyi átlagnál, ugyanakkor alacsonyabb Pest vármegye egészéhez viszonyítva.

A legdrágább az agglomeráció északnyugati szektora 703 ezer forintos átlagával, amelyet a nyugati szektor 670 ezer és az északi szektor 647 ezer forintos átlag értékkel követ. Az agglomeráció keleti és déli szektora jelentősen lemaradt, az itt található településeken egyaránt kevéssel fél millió forint feletti átlagos négyzetméterár az irányadó. Az árváltozás a legtöbb térségben a 6-12 százalék közötti sávban mozog a 2022-es évhez képest, azonban a legdrágább északnyugati szektorban mindössze 3 százalékkal emelkedtek az árak, és a keleti szektorban sem volt releváns változás.

A legdrágább település az Otthon Centrum adatai szerint Szentendre, átlagosan 828 ezer forintos négyzetméterárral, majd Dunakeszi (823 ezer), Göd (750 ezer) és Törökbálint (746 ezer forint) a sorrend. A legolcsóbb Pest vármegyei települések a fővárostól távolabb, a megye délkeleti részén találhatóak. Közülük Csemő a legkedvezőbb árfekvésű, négyzetméterenként 187 ezer forintos fajlagos átlaggal, ennél kicsivel drágább Törtel (194 ezer), Nagykőrös (208 ezer) és Tápiószentmárton (217 ezer forinttal).

Érden, az agglomeráció legnépesebb településén 463 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek tulajdonost a használt házak. Ennél drágább az átlagár Szigetszentmiklóson (580 ezer) és Gödöllőn (708 ezer forint), míg a távolabbi Cegléden ennél jóval olcsóbb (245 ezer forint) az átlag érték.

A téglalakás szegmensben ugyancsak emelkedtek az árak egy év alatt: a 80 Budapest közeli településen 757 ezer forintos átlagos négyzetméterár az irányadó, ami 5 százalékkal magasabb a tavalyi átlagnál, de alacsonyabb, mint a Pest vármegye egészében mért emelkedés. A lakások árában nincs számottevő különbség, döntően 700-800 ezer forintos négyzetméteráron keltek el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS