Otthon Centrum: sok fiatal hitelből vásárol ingatlant

2023. 10. 17., 17:22

Harminc éves korig a magyar fiatalok az átlagár alatti családi házat kedvelik leginkább az Otthon Centrum értékesítési statisztikái szerint. A generáció tagjai jellemzően Pest vármegyében vagy a nagyobb városok közelében kezdik el független életüket, és ebben a korosztályban a legmagasabb a hitelből vásárlók aránya.

2023. január és augusztus között a legtöbb 30 évnél fiatalabb vevő az országos átlagnál olcsóbban vásárolt ingatlant – ismertette a korosztályokra bontott statisztikai adatokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. A generáció tagjai a 42 millió forintos országos átlaghoz képest 10 millióval olcsóbban, 32 millió forintért vásároltak ingatlant. A tranzakciós korfa alapján az összes korosztály átlaga ennél magasabb.

A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan idén is a 30 évnél fiatalabb korosztály tagjai vesznek fel a legnagyobb arányban hitelt: a generáció 51,7 százaléka fizet készpénzzel (döntően szülői, rokoni segítséggel), míg a hitelből vásárlók aránya 46,4 százalék, ami a legmagasabb a korosztályok között. Állami támogatással a korosztály 1,9 százaléka él, ám a 30 év alattiak körében a tavalyi évhez képest jelentősen csökkent ez az arány.

Az állami juttatásokat legnagyobb arányban a 30-40 év közöttiek veszik igénybe, mivel ezek házassághoz kötöttek, márpedig a nőknél 34, míg a férfiaknál 37 év a házasságkötés átlagos életkora, vagyis az eggyel idősebb generáció él leginkább ezzel a lehetőséggel.

A nemek közötti megoszlás tekintetében idén sincs különbség, a 30 évnél fiatalabb vásárlók 50,2 százaléka férfi, 49,8 százaléka nő.

A fiatalok vásárlási szokásai az ingatlantípus esetében is eltérnek az országos átlagtól. Fontos szempont lett a biztonság, a szélessávú internetelérés, a kerékpár, e-roller, valamint a babakocsi tárolásának lehetősége is. Szempont még, hogy elfogadható állapotú legyen az ingatlan, mert a prémium minőség sokkal drágább, a rosszabb állagú viszont felújítást igényel – ezek az opciók nem annyira népszerűek a fiatalok körében, ismertette a trendeket a szakember.

Ebben az évben az Otthon Centrum közreműködésével vásárlók 38,4 százaléka voksolt családi házra, ezzel szemben a fiatalok 46,4 százaléka döntött ilyen ingatlantípus mellett. Új építésű ingatlant drasztikusan kevesebben engedhetnek meg maguknak, hiszen a 8,8 százalékos országos átlaggal szemben a fiatalok mindössze 3,8 százaléka képes kifizetni a magasabb vételárat. A 4 százalékos különbség a használt lakások arányában is majdnem visszaköszön a 30 évesnél fiatalabb korcsoport esetében, a generáció 31,9 százaléka az országos átlagnál 3 százalékkal alacsonyabb. A panellakás esetében a fiatalok 17,9 százalékos aránya megegyezik az átlaggal.

A legfiatalabb generáció abban is különbözik a többitől, hogy milyen településtípust preferál leginkább. A 15,2 százalékos országos átlagnál többen, 18,3 százalék választja Pest vármegyét lakóhelyül, és a nagyvárosok közelében lévő községeket is kedvelik. Arányait tekintve azonban a generációból kevesebben tudnak a fővárosban vagy a régióközpontok valamelyikében ingatlant vásárolni.

A legnagyobb differencia Budán mutatkozik, ahol a fiatalok aránya mindössze 6,8 százalék a teljes vásárlói kör 10,6 százalékával szemben. Ez nyilvánvalóan az anyagiakkal magyarázható, hiszen jóval kevesebb pénzből igyekeznek megteremteni lakhatásukat, amely nem elegendő a drágább térségek árszintjéhez.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS