Otthon Centrum: Pörög az ingatlanpiac, csökken az értékesítési idő

2024. 09. 19., 00:19

A tavalyi átlagnál egyelőre több időt töltenek a piacon az ingatlanok, de a forgási sebesség közelít az egy évvel ezelőttihez, a panellakások esetében pedig már meg is haladja azt. Használt házat a legnehezebb eladni, de ebben a szegmensben is megállt az értékesítési idő növekedése – derül ki az Otthon Centrum országos összesítéséből.

2024 első nyolc hónapjában a korábbiakhoz hasonlóan a panellakásokat lehetett a leggyorsabban eladni, átlagosan 87 nap alatt, míg a téglalakások sikeres értékesítéséhez 109 napra, a házakéhoz pedig 184 napra volt szükség – ismertette az országos felmérés számait Kosztolánczy György vezérigazgató. „A jelenlegi adatok a téglalakások, valamint a házak esetében is magasabbak a tavalyi átlagnál, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a második negyedévtől minden szegmensben megállt, a lakások esetében pedig csökkenésnek indult az értékesítési idő.”

A panellakások átlagos értékesítési ideje az első nyolc hónapban 87 nap volt, ami 2 nappal kevesebb, mint a 2023-as év átlaga. A II., illetve a III. negyedévben 80 nap köré süllyedt a szegmens értékesítési ideje, ami a téli időszakhoz képest bő két héttel jelent rövidebb értékesítést.

A legjobban a fővárosban pörög a panelpiac, ahol 80 napra, Budán és a belvárosban 75 napra csökkent az értékesítési idő. A hat régióközpont 80 napos értéke a pesti peremkerületekkel megegyező. Pest vármegye 91 napja átlagos.  Átlag feletti, 110 napos értékesítési idő a 100 ezer főnél kisebb megyei jogú városokra jellemző, míg az 50 ezer főnél kisebb városokban 120 nappal lehet számolni. A településméret csökkenésével tehát nő az értékesítéshez szükséges idő ebben a szegmensben.

A téglalakások átlagosan 109 napot töltenek a piacon, ami 9 nappal haladja meg az előző évi átlag értéket. Ugyanakkor a II., illetve III. negyedéves, 104 napos értékek itt is két héttel alacsonyabbak az I. negyedév átlagánál.

Az alacsonyabb értékek ennél az ingatlantípusnál is a nagyvárosokban, kiváltképp a fővárosban fordulnak elő. A budai térségben egyedüliként ment 100 nap alá a piacon töltött napok száma, de a belvárosi kerületek 102 napos értéke is kedvezőbb az átlagnál. A külső pesti kerületekben, valamint a régióközpontokban 115 nap az irányadó, a 100 ezer főnél kisebb településeken – beleértve az agglomerációt is – átlag feletti, 120-125 napos értékek a jellemzőek, míg a településtípusok között csak minimális a különbség.

A használt házak piacán átlagosan 184 nap a forgási idő, ami egy hónappal hosszabb, mint az előző év átlaga. Ugyanakkor a II. negyedévtől ebben a szegmensben is megállt a piacon töltött idő növekedése, a III. negyedévtől pedig egy hetes csökkenés mérhető a forgási időben. A legkedvezőbb érték itt is a budai kerületek sajátja, 130 nappal. A községek átlaga 170 nap, amelyet elsősorban a nagyvárosokhoz közeli települések, valamint a népszerű üdülőhelyek vásárlásai húztak fel. A hat régióközpontban és az agglomerációban 180 nap az átlagérték, míg a 100 ezer főnél kisebb városokban és a külső pesti kerületekben kicsivel fél év felett alakult az értékesítési idő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Összesen 2,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásra pályázhat október 15-étől országszerte 2800 vidéki, egész évben nyitva tartó büfé. Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is. Pályázni november 30-ig lehet – hívja fel a figyelmet a Magyar Turisztikai Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS