Otthon Centrum: Pörög az ingatlanpiac, csökken az értékesítési idő

2024. 09. 19., 00:19

A tavalyi átlagnál egyelőre több időt töltenek a piacon az ingatlanok, de a forgási sebesség közelít az egy évvel ezelőttihez, a panellakások esetében pedig már meg is haladja azt. Használt házat a legnehezebb eladni, de ebben a szegmensben is megállt az értékesítési idő növekedése – derül ki az Otthon Centrum országos összesítéséből.

2024 első nyolc hónapjában a korábbiakhoz hasonlóan a panellakásokat lehetett a leggyorsabban eladni, átlagosan 87 nap alatt, míg a téglalakások sikeres értékesítéséhez 109 napra, a házakéhoz pedig 184 napra volt szükség – ismertette az országos felmérés számait Kosztolánczy György vezérigazgató. „A jelenlegi adatok a téglalakások, valamint a házak esetében is magasabbak a tavalyi átlagnál, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a második negyedévtől minden szegmensben megállt, a lakások esetében pedig csökkenésnek indult az értékesítési idő.”

A panellakások átlagos értékesítési ideje az első nyolc hónapban 87 nap volt, ami 2 nappal kevesebb, mint a 2023-as év átlaga. A II., illetve a III. negyedévben 80 nap köré süllyedt a szegmens értékesítési ideje, ami a téli időszakhoz képest bő két héttel jelent rövidebb értékesítést.

A legjobban a fővárosban pörög a panelpiac, ahol 80 napra, Budán és a belvárosban 75 napra csökkent az értékesítési idő. A hat régióközpont 80 napos értéke a pesti peremkerületekkel megegyező. Pest vármegye 91 napja átlagos.  Átlag feletti, 110 napos értékesítési idő a 100 ezer főnél kisebb megyei jogú városokra jellemző, míg az 50 ezer főnél kisebb városokban 120 nappal lehet számolni. A településméret csökkenésével tehát nő az értékesítéshez szükséges idő ebben a szegmensben.

A téglalakások átlagosan 109 napot töltenek a piacon, ami 9 nappal haladja meg az előző évi átlag értéket. Ugyanakkor a II., illetve III. negyedéves, 104 napos értékek itt is két héttel alacsonyabbak az I. negyedév átlagánál.

Az alacsonyabb értékek ennél az ingatlantípusnál is a nagyvárosokban, kiváltképp a fővárosban fordulnak elő. A budai térségben egyedüliként ment 100 nap alá a piacon töltött napok száma, de a belvárosi kerületek 102 napos értéke is kedvezőbb az átlagnál. A külső pesti kerületekben, valamint a régióközpontokban 115 nap az irányadó, a 100 ezer főnél kisebb településeken – beleértve az agglomerációt is – átlag feletti, 120-125 napos értékek a jellemzőek, míg a településtípusok között csak minimális a különbség.

A használt házak piacán átlagosan 184 nap a forgási idő, ami egy hónappal hosszabb, mint az előző év átlaga. Ugyanakkor a II. negyedévtől ebben a szegmensben is megállt a piacon töltött idő növekedése, a III. negyedévtől pedig egy hetes csökkenés mérhető a forgási időben. A legkedvezőbb érték itt is a budai kerületek sajátja, 130 nappal. A községek átlaga 170 nap, amelyet elsősorban a nagyvárosokhoz közeli települések, valamint a népszerű üdülőhelyek vásárlásai húztak fel. A hat régióközpontban és az agglomerációban 180 nap az átlagérték, míg a 100 ezer főnél kisebb városokban és a külső pesti kerületekben kicsivel fél év felett alakult az értékesítési idő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS