Otthon Centrum: lassul a vidéki ingatlanok áremelkedése

2023. 12. 14., 15:10

Éves átlagban mindegyik lakástípus esetében áremelkedést mért az Otthon Centrum a megyei jogú városok ingatlanpiacán, ám a drágulás üteme lassult – számolt be Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető.

„A megyei jogú városok esetében mindegyikre érvényes szabály, hogy olcsóbbak a fővárosi kerületeknél, ám a legdrágább városok már a külső pesti kerületek árszintjével versenyeznek” – ismertette az Otthon Centrum (OC) megyei jogú városokra fókuszáló összegzését Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető azt is megemlítette, hogy a 25 megyei jogú városban az idei év első tíz hónapjában az átlagos négyzetméterár 560 ezer forint volt a használt téglalakások esetében, ami a tavalyi éves átlagnál 6,8 százalékkal magasabb ár. A panellakások 502 ezer forintos fajlagos ára is 7 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőttinél, míg a használt házak négyzetméterenkénti 465 ezer forintos középértéke 23,1 százalékkal haladja meg a tavalyi átlagot. „Bár összességben minden típus esetében magasabb a tavalyinál az idei árszint, de a lakások tekintetében az elmúlt években általánosnak mondható, kétszámjegyű növekedéshez képest kisebb mértékű volt az áremelkedés. A házak esetében pedig a tavalyi év második felében tapasztalt megtorpanás tükröződik az idei árakban, mindemellett az is érezhető változás, hogy a vevők látványosan a jobb állapotú házak felé fordultak” – árnyalta az adatokat a szakember.

Téglalakások

A használt téglalakások idei átlagos négyzetméterára 560 ezer forint, a legdrágább város Veszprém (770 ezer), amelyet alig lemaradva Debrecen követ (763 ezer), míg a harmadik Érd ennél valamivel olcsóbb (700 ezer forint). A legtöbb városban a fajlagos átlagár 500-700 ezer forint között alakult idén. Csak a kisebb megyei jogú városokban – Dunaújvárosban és Nagykanizsán – fordult elő ennél alacsonyabb fajlagos átlagár (400 ezer forint). A megyei jogú városokban egy év alatt átlagosan 6,8 százalékkal drágultak a téglalakások. Az előző évhez viszonyított városonkénti árváltozás azonban tág határok között alakult, ami elsősorban az erősödő összetételhatásnak tudható be. Amíg néhány városban – Tatabányán, Veszprémben, Dunaújvárosban – 5 százalékos árcsökkenést mért az OC, addig Sopron és Szeged egyaránt 20 százalékkal, Pécs 30 százalékkal drágult egy év alatt.

Panellakások

A panellakásoknál 502 ezer forint az átlagos négyzetméterár, a legdrágább Debrecen (646 ezer forint), majd Veszprém (590 ezer), Székesfehérvár (570 ezer), és Győr (558 ezer forint) a sorrend. A többi városban 300 és 500 ezer forint közötti ársáv jellemző négyzetméterenként. Ezek az értékek átlagosan 7 százalékkal haladják meg a tavalyi éves átlagot. A legtöbb városban 1-15 százalék között emelkedett az átlagár, azonban a Veszprém, Zalaegerszeg, Dunaújváros alkotta trió esetében a tavalyinál 5 százalékkal mérsékeltebb az idei átlagár.

Családi házak

A családi házak négyzetméterenként átlagosan 465 ezer forintba kerülnek idén: Sopron kiemelkedik és megkérdőjelezhetetlenül listavezető (743 ezer forint), Debrecen (575 ezer) és Győr (562 ezer) jóval lemaradva követi. A főváros közeli Érd és Székesfehérvár is a top ötben végzett (550 ezer, valamint 484 ezer forint), ám a városok között szétnyílt az árolló: a kisebb és a fővárostól távolabbi településeken 200–300 ezer, a közepes városokban 300–450 ezer forint közötti átlagár az irányadó.

A 23,1 százalékos, éves áremelkedés a legnagyobb a három használt lakástípus között, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a vásárlók a jobb állapotú ingatlanok felé fordultak. „Az összetételhatásnak ebben a szegmensben van a legnagyobb szerepe, amit jól mutat, hogy idén szélsőségesen, a tavalyi 90–130 százaléka között változtak a négyzetméterárak. Az idei értékesítések alapján látható, hogy a vásárlók jellemzően a jobb állapotú ingatlanokat keresik” – emelte ki a szakember. Ez alól Kecskemét és Szolnok a kivétel, itt nem nőttek az árak és a rosszabb állapotú ingatlanok is gazdára találtak. A legnagyobb városokban átlagos áremelkedést mért az OC, míg a felkapott Debrecen, Győr és Pécs az átlagot meghaladó, egyaránt 19 százalékos négyzetméterár-növekedést könyvelhetett el egy év alatt ebben a szegmensben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 15., 19:05
December 1-jén hatályba lépett a mesterséges intelligenciáról szóló magyar törvény, amely révén ellenőrizhető, hogy a vállalatok jogszerűen alkalmazzák-e az MI-rendszereket – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A felkészülési idő már elkezdődött, nem megfelelő használat esetén pedig a bírság az árbevétel 7 százalékát is elérheti.
2025-12-16 09:20:00
A házastársi kapcsolat jogi értelemben is az egyik legközelebbi rokoni kapcsolat két ember között. Ezért az egyik házastárs halála esetén a túlélő házastárs megalapozottan számíthat arra, hogy örökölni fog az elhunyt után. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS