Éves átlagban mindegyik lakástípus esetében áremelkedést mért az Otthon Centrum a megyei jogú városok ingatlanpiacán, ám a drágulás üteme lassult – számolt be Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető.
„A megyei jogú városok esetében mindegyikre érvényes szabály, hogy olcsóbbak a fővárosi kerületeknél, ám a legdrágább városok már a külső pesti kerületek árszintjével versenyeznek” – ismertette az Otthon Centrum (OC) megyei jogú városokra fókuszáló összegzését Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető azt is megemlítette, hogy a 25 megyei jogú városban az idei év első tíz hónapjában az átlagos négyzetméterár 560 ezer forint volt a használt téglalakások esetében, ami a tavalyi éves átlagnál 6,8 százalékkal magasabb ár. A panellakások 502 ezer forintos fajlagos ára is 7 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőttinél, míg a használt házak négyzetméterenkénti 465 ezer forintos középértéke 23,1 százalékkal haladja meg a tavalyi átlagot. „Bár összességben minden típus esetében magasabb a tavalyinál az idei árszint, de a lakások tekintetében az elmúlt években általánosnak mondható, kétszámjegyű növekedéshez képest kisebb mértékű volt az áremelkedés. A házak esetében pedig a tavalyi év második felében tapasztalt megtorpanás tükröződik az idei árakban, mindemellett az is érezhető változás, hogy a vevők látványosan a jobb állapotú házak felé fordultak” – árnyalta az adatokat a szakember.
A használt téglalakások idei átlagos négyzetméterára 560 ezer forint, a legdrágább város Veszprém (770 ezer), amelyet alig lemaradva Debrecen követ (763 ezer), míg a harmadik Érd ennél valamivel olcsóbb (700 ezer forint). A legtöbb városban a fajlagos átlagár 500-700 ezer forint között alakult idén. Csak a kisebb megyei jogú városokban – Dunaújvárosban és Nagykanizsán – fordult elő ennél alacsonyabb fajlagos átlagár (400 ezer forint). A megyei jogú városokban egy év alatt átlagosan 6,8 százalékkal drágultak a téglalakások. Az előző évhez viszonyított városonkénti árváltozás azonban tág határok között alakult, ami elsősorban az erősödő összetételhatásnak tudható be. Amíg néhány városban – Tatabányán, Veszprémben, Dunaújvárosban – 5 százalékos árcsökkenést mért az OC, addig Sopron és Szeged egyaránt 20 százalékkal, Pécs 30 százalékkal drágult egy év alatt.
A panellakásoknál 502 ezer forint az átlagos négyzetméterár, a legdrágább Debrecen (646 ezer forint), majd Veszprém (590 ezer), Székesfehérvár (570 ezer), és Győr (558 ezer forint) a sorrend. A többi városban 300 és 500 ezer forint közötti ársáv jellemző négyzetméterenként. Ezek az értékek átlagosan 7 százalékkal haladják meg a tavalyi éves átlagot. A legtöbb városban 1-15 százalék között emelkedett az átlagár, azonban a Veszprém, Zalaegerszeg, Dunaújváros alkotta trió esetében a tavalyinál 5 százalékkal mérsékeltebb az idei átlagár.
A családi házak négyzetméterenként átlagosan 465 ezer forintba kerülnek idén: Sopron kiemelkedik és megkérdőjelezhetetlenül listavezető (743 ezer forint), Debrecen (575 ezer) és Győr (562 ezer) jóval lemaradva követi. A főváros közeli Érd és Székesfehérvár is a top ötben végzett (550 ezer, valamint 484 ezer forint), ám a városok között szétnyílt az árolló: a kisebb és a fővárostól távolabbi településeken 200–300 ezer, a közepes városokban 300–450 ezer forint közötti átlagár az irányadó.
A 23,1 százalékos, éves áremelkedés a legnagyobb a három használt lakástípus között, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a vásárlók a jobb állapotú ingatlanok felé fordultak. „Az összetételhatásnak ebben a szegmensben van a legnagyobb szerepe, amit jól mutat, hogy idén szélsőségesen, a tavalyi 90–130 százaléka között változtak a négyzetméterárak. Az idei értékesítések alapján látható, hogy a vásárlók jellemzően a jobb állapotú ingatlanokat keresik” – emelte ki a szakember. Ez alól Kecskemét és Szolnok a kivétel, itt nem nőttek az árak és a rosszabb állapotú ingatlanok is gazdára találtak. A legnagyobb városokban átlagos áremelkedést mért az OC, míg a felkapott Debrecen, Győr és Pécs az átlagot meghaladó, egyaránt 19 százalékos négyzetméterár-növekedést könyvelhetett el egy év alatt ebben a szegmensben.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.