Otthon Centrum: az első negyedévben csak a használt házaknál nőtt az alku mértéke

2022. 05. 18., 10:06

2022 első negyedévében a használt házak árából országos szinten átlagosan 8,7 százalékot engedtek az eladók, míg tavaly az alku mértéke ebben a kategóriában 8,2 százalék volt. A tégla és a panel lakásoknál azonban az árengedmény mértéke csökkent – közölte az Otthon Centrum kedden.

Az ingatlanközvetítő hálózat tapasztalatai szerint az év első három hónapjában a téglalakások árából 4,9 százalékot, a panelekéből 4,1 százalékot engedtek az eladók. Ezáltal a téglalakásoknál 2 százalékkal, a paneleknél 1,6 százalékkal volt alacsonyabb az alku a vizsgált időszakban a tavalyi évi átlaghoz képest.

4,1 százalékos árengedménnyel a legkisebb alku a panellakásokat jellemezte. Ennek az az oka, hogy ez a kategória a legolcsóbb, így a legtöbbek számára elérhető lakástípus. Ebben a kategóriában az alku területi eloszlása is árulkodó: Budapesten, valamint a régióközpontokban kicsivel az átlag alatt (3-3,5 százalék), míg a megyei jogú városokban, ahol a lakásárak mérsékeltebbek, 5,6 százalék körül alakult a kialkudható árengedmény.

A közlemény idézte Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum elemzési vezetőjét, aki szerint a fővárosban végbemenő drasztikus áremelkedés csökkenti az alku esélyét, mert a magas árak miatt egyre többen fordulnak az olcsóbb lakástípusok felé, és ez pörgeti az ingatlanpiacot.

Ezt abból is látni, hogy a relatíve olcsóbb ingatlanok, például a panelek töltik a legkevesebb időt a piacon, a forgási sebesség is nőtt ebben a szegmensben. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS