Otthon Centrum: az első negyedévben csak a használt házaknál nőtt az alku mértéke

2022. 05. 18., 10:06

2022 első negyedévében a használt házak árából országos szinten átlagosan 8,7 százalékot engedtek az eladók, míg tavaly az alku mértéke ebben a kategóriában 8,2 százalék volt. A tégla és a panel lakásoknál azonban az árengedmény mértéke csökkent – közölte az Otthon Centrum kedden.

Az ingatlanközvetítő hálózat tapasztalatai szerint az év első három hónapjában a téglalakások árából 4,9 százalékot, a panelekéből 4,1 százalékot engedtek az eladók. Ezáltal a téglalakásoknál 2 százalékkal, a paneleknél 1,6 százalékkal volt alacsonyabb az alku a vizsgált időszakban a tavalyi évi átlaghoz képest.

4,1 százalékos árengedménnyel a legkisebb alku a panellakásokat jellemezte. Ennek az az oka, hogy ez a kategória a legolcsóbb, így a legtöbbek számára elérhető lakástípus. Ebben a kategóriában az alku területi eloszlása is árulkodó: Budapesten, valamint a régióközpontokban kicsivel az átlag alatt (3-3,5 százalék), míg a megyei jogú városokban, ahol a lakásárak mérsékeltebbek, 5,6 százalék körül alakult a kialkudható árengedmény.

A közlemény idézte Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum elemzési vezetőjét, aki szerint a fővárosban végbemenő drasztikus áremelkedés csökkenti az alku esélyét, mert a magas árak miatt egyre többen fordulnak az olcsóbb lakástípusok felé, és ez pörgeti az ingatlanpiacot.

Ezt abból is látni, hogy a relatíve olcsóbb ingatlanok, például a panelek töltik a legkevesebb időt a piacon, a forgási sebesség is nőtt ebben a szegmensben. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS