„Őszi fáradtság” jeleit mutatja az ingatlanpiac

2022. 10. 03., 16:48

A második negyedévtől érezhető lassulást a Duna House szakemberei szerint a változó gazdasági helyzet és az ennek következtében dráguló hitelkamatok okozzák.

Az idei leggyengébb negyedévét zárta szeptemberben az ingatlanpiac, a visszafogott első őszi hónapnak is köszönhetően. A Duna House becslése alapján országosan 9200 ingatlan-tranzakció zajlott szeptemberben, ami 6 százalékos elmaradás az augusztusi hónaphoz képest, és 22 százalékos az előző év szeptemberéhez képest. A harmadik negyedévben az ingatlanközvetítő vállalat előrejelzése alapján így mindösszesen 28 ezer adásvétel volt, az éves tranzakciószám már így is átlépte a 100 ezres határt szeptemberben. A harmadik negyedéves adat alapján az előző év azonos időszakával összehasonlítva jelentős, 19 százalékos visszaesést mutat a hazai lakáspiac. A második negyedévtől érezhető lassulást a változó gazdasági helyzet és az ennek következtében dráguló hitelkamatok okozzák elsősorban a Duna House szakemberei szerint. Az eddigiekhez hasonló nagyságú visszaeséssel számolva az utolsó negyedévben, az év végére 120–130 ezer tranzakcióval zárhat a lakáspiac a szakértők szerint.

A jelzáloghitel-piacon is tovább folytatódott az érezhető lassulás. A Duna House Pénzügyek becslése alapján 2022 szeptemberében 82 milliárd forint jelzáloghitel realizálódott, így a harmadik negyedévet 264 milliárdos volumennel zárta a lakáscélú hitelek piaca, amely a lakáspiachoz hasonlóan szintén a leggyengébb eddigi negyedév volt idén. Az előző év harmadik negyedével összehasonlítva az ingatlanpiacnál is nagyobb, 30%-os csökkenés volt a hitelpiacon.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS