Kevés külföldi vásárol Magyarországon ingatlant, akik mégis, azok jellemzően Közép-Magyarországot, elsősorban Budapestet, illetve a tradicionális üdülőövezeteket kedvelik.
„A hazai ingatlanpiacot nem a külföldiek pörgetik” – ismertette Soóki-Tóth Gábor a külföldiek magyarországi ingatlanszerzését összegző tanulmány legfontosabb megállapítását. Az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője elmondta, a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan idén sem dúskál külföldi vevőkben a hazai ingatlanpiac. Az év első hét hónapjában az Otthon Centrumnál megfordult ügyfelek 2,6 százaléka volt külföldi állampolgár. A vásárlók 2,2 százaléka, a bérlő ügyfelek 4,2 százaléka volt külföldi. A határon túlról érkezett vásárlók közül a németek a legaktívabbak, az OC közreműködésével lebonyolított adásvételek esetében a külföldi vevők 30 százaléka érkezett Németországból. A szlovákok 10,9 százalékukkal a másodikok, a románok 9,8 százalékukkal a harmadikok a külföldieket nemzetiségük alapján összegző tranzakciós listán. Ugyanakkor Európa számos országából érkeztek vevők a magyar piacra, és akadt példa Amerikából, Vietnámból, Izraelből, de még Egyiptomból érkezett vásárlóra is.
A külföldi állampolgárok jellemzően a közép-magyarországi régiót kedvelik, a kiemelt célpont Budapest. A legtöbb külföldi a VI. kerületet választotta (10,9 százalék), de a XIII. kerület (9,8 százalék) is kedvelt köreikben. Majdnem minden második külföldi (45 százalék) a fővárosban vett vagy bérelt lakást.
A határ menti településeket is kedvelik, Délnyugat-Magyarország kiemelten népszerű. Vízvár, Babócsa, Murakeresztúr, Lenti – csak néhány azon települések közül, ahol külföldi állampolgár vásárolt idén. „Szó sincs arról, hogy a határ menti települések ingatlanjait koncentráltan felvásárolnák a külföldiek, inkább elszórt, eseti vásárlások jellemzőek” – árnyalta az adatokat a szakember. Az üdülőövezetek hagyományosan a külföldiek kedvelt célpontja, a Balaton és a Velencei-tó a sláger: Siófokon, Zamárdiban, Gárdonyban is vásároltak idén külföldiek.
Akár bérlésről, akár vásárlásról van szó, a külföldi vevők kétharmada olyan férfi, aki szinte minden esetben készpénzzel fizet, mindössze a vevők 2,9 százalék igényelt hitelt a tranzakcióhoz.
A külföldieket a magyarokhoz képest más érdekli az ingatlanpiacon: vásárlás esetén 52,2 százalék választ használt házat és 35 százalék téglalakást, míg új építésű ingatlanba 13 százalék fektet. Panellakás vásárlása ugyanakkor nem opció számukra, idén az OC közreműködésével egyetlen házgyári lakást sem értékesítettek külföldieknek. Ezzel szemben a magyarok a drágább kategóriájú ingatlanokat kevésbé engedhetik meg maguknak, amit jól mutat, hogy kevesebb házat és új építésű lakást vásárolnak, mint a külföldiek.
Bérlés esetében azonban pont a használt lakások viszik a prímet, hiszen a külföldiek 61 százaléka tégla, míg 13 százaléka a panel mellett dönt. A házat bérlők aránya a külföldi állampolgárok között 21,5 százalék, míg új építésűt csak 4,3 százalék bérel.
Korcsoportok szerinti bontásban a külföldi vásárlók döntően középkorúak. A 40-49 év közöttiek aránya 28 százalék, míg az 50–59 év közöttieké 31 százalék. Nem jellemző a nyugdíjasok és a fiatalok vásárlása, a legfiatalabb korcsoport aránya pedig mindössze 1,6 százalék, a 70 év felettieké 3,3 százalék, ami arányait tekintve jelentősen kevesebb, mint a magyarok esetében. A legfiatalabb, 40 év alattiak korcsoport 50 százaléka a vásárlás helyett a lakásbérlés mellett dönt.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.