Nem fogynak a panellakások Komárom-Esztergom megyében

2022. 09. 30., 15:22

Megnövekedett az érdeklődés a tatabányai központú Komárom-Esztergom megyében található ingatlanok iránt. A legkeresettebb ingatlantípus a családiház, amelyre a vásárlók közel 10 millióval többet költenek átlagosan, mint két évvel ezelőtt. Az átlagos négyzetméterárak 2021-hez mérten 19 százalékos emelkedést mutatnak.

Az ország legkisebb területű, mégis második legnépesebb megyéjében, a tatabányai székhelyű Komárom-Esztergom megyében nem csak az ingatlanárak, de a tranzakciószámok is emelkedő tendenciát mutatnak az elmúlt évek adatai alapján. Az átlagos négyzetméterárak az összes ingatlantípust egy kalap alá véve 2020-hoz képest 45 százalékos, a 2021-es évhez mérten pedig 19 százalékos emelkedést mutatnak.

A pandémia következtében megváltozott ingatlanvásárlási szokásoknak, valamint az otthonteremtési támogatások – köztük a Falusi csok – jelenlétének köszönhetően a megye települései egyre vonzóbbá váltak a nagyvárosi nyüzsgés helyett nyugalmat keresők, illetve a családot alapító fiatalok körében.

„A családiházak népszerűsége 2020-tól, vagyis a járványidőszak alatti kiköltözési hullámtól kezdődően emelkedni kezdett Komárom-Esztergom megyében, 2022-re már az összes megyei tranzakció közel 60 százalékát teszik ki ezek az ingatlanok. A házvásárlók átlagosan 26,7 millió forintot költenek a térségben ingatlanra, ami 2020-hoz képest 9 millió forintos növekedést jelent” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A családiházak áremelkedése a megyei átlagos négyzetméterárak változásában is tetten érhető, 2020-hoz hasonlítva 53 százalék, 2021-hez viszonyítva 24 százalékos áremelkedés tapasztalható. Az idei évben az esztergomi vásárlók költöttek a legtöbbet családiházra, átlagosan 46 millió forintba került itt az otthonteremtés. A Duna House szakértői a megye legmagasabb árú ingatlanát szintén ebben a városban értékesítettek, 169 millió forintért, 563 ezer forintos áron négyzetméterenként. A legmagasabb négyzetméterárat, 880 ezer forintot pedig csakugyan egy esztergomi, nagyon jó állapotú házért fizette az új tulajdonosa.

A második legkeresettebb ingatlantípus a téglaépítésű lakás Komárom-Esztergom megyében, azonban míg 2021-ben az összes eladott ingatlan 35 százaléka tartozott ide, 2022-ben 7 százalékpontos enyhülés érezhető. A rezsivédett panellakások népszerűsége a 2021-es visszaeséshez képest két százalékpontos emelkedést mutat ebben az évben, azonban így is csak a tranzakciók 12 százalékát tették ki idén a házgyári ingatlanok annak ellenére, hogy a megyében közel 25 százalékos a lakótelepek aránya.

Ahogy az ország többi területén, Komárom-Esztergom megyében is csökkent az újépítésűek aránya 2022-ben, átlagosan közel 42 millió forintért cserébe kapható a megyében egy közel 70 négyzetméteres, újépítésű otthon.

„A változatos domborzat mellett az iparvárosok és a mezőgazdasági ágazatok terén jelentős települések teszik változatossá és vonzóvá Komárom-Esztergom megyét. A megyén belül a Komáromi kistérség és a Tatabányai kistérség emelkedő tranzakciószámaira reagálva a Duna House további két ingatlanirodával bővítette országos hálózatát” árulta el a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS