Négyzetméterenként 1,7 milliót is megadnak a minilakásokért Budapesten

2023. 09. 25., 15:41

Nem vesztettek népszerűségükből a 10-20 négyzetméter közötti minilakások. A fővárosban 400 ezertől 1,7 millió forintig terjed az ezekért fizetett négyzetméterár. A vásárlásuk során azonban kiemelten fontos odafigyelni a részletekre a Duna House szakértői szerint.

„Zömében a fővárosban vásárolják, de országszerte továbbra is kitartóan keresettek a 20 négyzetméter alatti minilakások és házak. A megfizethetőségük és alacsony fenntartási költségük miatt változatlan népszerűségnek örvendő ingatlanok közel felét befektetési céllal vásárolják az ügyfelek, de sokan választják saját célra, első lakásnak is ezeket az otthonokat” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A kis alapterületű ingatlanok egy szűk, de annál jelentőségteljesebb részt foglalnak el a hazai ingatlanpiacból.

„A Duna House idei értékesítési adatai alapján a tavalyihoz hasonlóan, változatlanul az összes adásvétel mindössze 1 százaléka köttetett 10-20 négyzetméter közötti lakásra vagy házra, tehát a kislakások különlegességük és egyediségük miatt még a megváltozott gazdasági, hitelezési és ingatlanpiaci környezetben is kiemelt figyelmet kapnak mind a vásárlók, mind a szakemberek részéről” – folytatta a szakértő.

Minden minilakás más, többségében valamilyen egyéb funkciót betöltő vagy kihasználatlanul álló kisebb helyiség teljes átalakításával készült ingatlanok ezek. A fővárosi bérházak régi gondnok- vagy cselédlakásai, földszinten vagy a szuterénben található tárolói, esetleg garázsai alapos tervezés után, mindennapi lakhatásra alkalmas, összkomfortos lakásokká váltak. Napjainkban, még a magas építőanyag- és szakmunkaárak mellett is jellemző trend, hogy ingatlanpiaci befektetők a régi, klasszikus nagypolgári vagy az átlagos méretű, könnyen alakítható 50-60 négyzetméteres ingatlanokat osztják fel kettő, vagy akár három kisebb alapterületű lakásra. Az így kialakított, teljes körűen felújított lakásokat könnyebben és nagyobb haszonnal értékesítik, mintha megtartanák a régi elrendezést.

Kiemelt figyelemmel szükséges eljárni, illetve érdemes ingatlanközvetítő szakemberek segítségét is kérni, ha a vásárló hasonló módon kialakított kislakás vásárlása mellett dönt. Mind a szétválasztott, mind a tárolóból vagy garázsból átalakított lakásoknál érdemes ellenőrizni a tulajdoni lapot, hiszen a későbbi értékesítés során, illetve akár a hitelfelvétel esetén is elengedhetetlen, hogy a valóságnak megfelelő adatok szerepeljenek a dokumentációban. Az sem elhanyagolandó, hogy a társasház adott-e engedélyt a nagy lakás szétválasztására, illetve, hogy az ingatlanok rendelkeznek-e önálló mérőórákkal.

A fővárosban inkább a belvárosi területeken, valamint a befektetők által is keresett, VI., VII., VIII. és XIII. kerületben kelendőek a társasházi kislakások, de előszeretettel választanak az ügyfelek kis alapterületű kertkapcsolatos kisházakat Budapest agglomerációjában és vidéken is.

Az idén augusztusig értékesített 20 négyzetméteres vagy az alatti alapterülettel rendelkező otthonok négyzetméterára lokációtól és állapottól függően 400 ezertől 1,7 millió forintig terjed a fővárosban, a vidéki területeken azonban már 350 ezer forintos négyzetméteráron is hozzá lehetett jutni 20 négyzetméteres, jó állapotú lakáshoz.

Hasonló méretű, kertkapcsolatos kisházat, hétvégi házat akár már 185 ezer forintért is lehet kapni négyzetméterenként, de van olyan agglomerációs település, ahol a 2 millió forintot is megközelítette az ár. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a magas vételár nem az ingatlan, hanem a kiváló elhelyezkedésű telek érdeme, a kisházat a későbbiekben vélhetően lebontják vagy teljesen átalakítják és bővítik.

A legmagasabb összeget, közel 29,5 millió forintot egy 20 négyzetméteres, VI. kerületi, nagyon jó állapotú kislakásért fizetett a vásárló. Soroksáron ugyanekkora alapterületű, jó állapotú ingatlant már 8 millió forintért is meg lehet venni.

Az alacsony alapterületű ingatlanok között mazsolázó ügyfelek a teljes körűen felújított, galériás, Budapest belvárosában található, makulátlan kislakásoktól kezdve, a felújítandó társaikon át, egészen a magyar tavak, szőlők zártkertjein épült hétvégi házakig szemezgethetnek a kínálatból.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS