Nagyot zuhantak a lakáseladások, bőven infláció alatt az áremelkedés

2023. 08. 01., 16:40

Harmadával kevesebb lakást adtak el 2023 első három hónapjában, mint egy évvel korábban. Az áremelkedés üteme lelassult, a drágulás bőven infláció alatti. A családi házak ára mindenhol csökkent 2022-höz képest – írja az Ingatlannet.hu a friss statisztikai adatok alapján.

Nagyon visszaesett az adásvételek száma az ingatlanpiacon: 2022-ben minden negyedévben kevesebb lakást értékesítettek a csúcsnak számító 2021-es 161 ezer után. Éves szinten a visszalépés 13 százalékos volt a KSH adatai alapján. Az idei év első három hónapjában folytatódott a csökkenés, 14 ezer tranzakció történt, ami mindössze harmada az egy évvel korábbi 42 ezernek. A Központi Statisztikai Hivatal szerint azonban még több adat beérkezése várható, így a hasonló feldolgozottság mellett megfigyelt adatok alapján 31 százalékra tehető a visszaesés. (A csökkenés az új lakások esetében 29, a használtaknál 31 százalékra becsülhető.)

Kis korrekció után ismét emelkedtek a lakásárak

A 2022 utolsó negyedévében mért enyhe árcsökkenést 2023 első három hónapjában ismét drágulás követte: az összevont lakáspiaci árindex 2,4 százalékos emelkedést mutat, ezen belül a használt lakások ára 1,9, az újaké 6 százalékkal lett magasabb. A KSH felülvizsgált adata szerint tavaly az utolsó negyedévben a korábban közöltnél kisebb, 1,5 százalékos volt az árcsökkenés az előző negyedévhez képest. A Magyar Nemzeti Bank más számítási módszertanok alapján készült lakásárindexe fele ekkora, 1,2 százalékos emelkedést jelzett 2023 első negyedévére, míg a tavalyi utolsó negyedévre nagyobb, 2,5 százalékos árcsökkenést - derül ki az adatokat elemző Ingatlannet.hu összefoglalójából.

Tíz százalékkal kerülnek most többe a lakások, mint tavaly ilyenkor

Az áremelkedés üteme jelentős lassulást mutat, ha az előző évihez hasonlítjuk az árakat. Tavaly a második negyedévben mérték a csúcsnak számító közel 25 százalékos éves áremelkedést, amely most már „csak” infláció alatti, 9,6 százalékos. Ez azt jelenti, hogy 2023 első három hónapjában 9,6 százalékkal kerültek többe a lakások, mint 2022-ben, ugyanebben az időszakban. Ezen belül az új lakások 13,6 százalékkal, a használtak pedig 9,1 százalékkal drágultak egy év alatt.

Nyolc év alatt 265 százalékkal drágultak a lakások

Ha a mostani lakáspiaci árakat a nyolc évvel ezelőtti árakhoz viszonyítjuk, akkor kiugróan magas emelkedést láthatunk: nominálisan a használt lakások 260 százalékkal, az új lakások pedig 293 százalékkal drágultak 2015-höz képest. Az összevont lakáspiaci árindex 265 százalékot tett ki.

A nominális indexszel szemben az inflációval korrigált reállakásár-index ennél kisebb, 167 százalékos áremelkedést jelez 2015-höz képest. A KSH adatai szerint a lakásárak növekedése tavaly a harmadik negyedévtől már elmaradt a fogyasztói árakétól, azaz a lakások infláció alatt drágultak, a reállakásár-index csökkent.)

Az áremelkedés lassulása összefüggött a lakáshitelezésben tapasztalt megtorpanással. A lakáscélú hitelek kihelyezése 2022 második félévétől hónapról hónapra csökkent. 2023 első negyedévében az új szerződések összege az MNB adatai szerint 115 milliárd forintot tett ki, ami mindössze harmada volt az előző év első három hónapjában létrejött szerződések értékének.

A KSH-hoz eddig beérkezett adatok alapján egy új lakás átlagára 57 millió forint volt 2023 első negyedévében, ami megegyezik az előző időszak átlagával. A négyzetméteráraknál nem történt érdemi változás: a 965 ezer forintot kitevő országos, valamint az 1,2 millió forintot meghaladó fővárosi átlag a megelőző negyedévi szintnek felel meg.

Mindenhol olcsóbbak lettek a családi házak

Egy használt lakás átlagos négyzetméterára 409 ezerről 438 ezer forintra emelkedett. A községek lakásárai valamennyi régióban csökkentek.

Budapesten egy lakás átlagosan 48,3 millió forintba került, 600 ezerrel kevesebbe, mint 2022-ben. A fővárosi piacon a lakások négyzetmétere 885 ezer forint volt, ez 5 százalékkal több a 2022-esnél. Miközben a családi házak négyzetméterára csökkent (6 százalékkal), a többlakásos épületekben tovább nőttek az árak (5 százalékkal).

A budapesti agglomerációban a 2022-es 610 ezerről 552 ezer forintra csökkent az átlagos négyzetméterár. A balatoni agglomerációban ugyanakkor tovább drágultak a lakások, 624-ről 691 ezer forintra.

A családi házak átlagárai az ország minden területén csökkentek, ám ennek mértéke a Dunántúlon 2 százalék alatt maradt, miközben az ország keleti területein elérte a 12 százalékot a 2022. évi átlaghoz képest.

A legerőteljesebb áremelkedés a dunántúli többlakásos épületekben következett be, itt a lakótelepi panellakások közel 8 százalékkal, a nem panel többlakásos épületek lakásai 7,5 százalékkal lettek drágábbak 2022 óta – írja elemzésében a KSH adatai alapján az Ingatlannet.hu.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS