Nagyot drágultak a vidéki családi házak 2024 elején

2024. 05. 30., 15:10

Hektikusan mozogtak az árak a vidéki ingatlanpiacon 2024 első négy hónapjában; a használt házak átlagos négyzetméterára egy év alatt majdnem negyedével emelkedett, addig a téglalakásoké csökkent – ismertette Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója a piac legfrissebb változásait.

„Amíg a téglalakások átlagos négyzetméterárában 3,7 százalékos csökkenést, addig a paneleknél 8,3, a használt házaknál pedig 23 százalékos áremelkedést mért az Otthon Centrum az előző év azonos időszakához képest” – foglalta össze a legfontosabb árváltozásokat Kosztolánczy György.

A vidéki ingatlanpiacot átfogó felmérés adatait ismertetve a vezérigazgató elmondta, az év első négy hónapjában Sopronban voltak a legdrágábbak a téglalakások, ahol átlagosan 843 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek tulajdonost az ilyen típusú ingatlanok. Debrecen – 800 ezer forinttal – nem sokkal maradt el a rekordertől, és a két város árszintje messze meghaladta a többiét. A 25 megyei jogú város közül a harmadik legdrágább Szegeden már jóval kedvezőbb, 657 ezer forintos átlagérték az irányadó, míg Győrben 626 ezer forint a négyzetméterenkénti átlag. A legtöbb városban 300–500 ezer forint közötti tartományban ingadoznak az árak. Jellemzően a fővároshoz közelebbi és nagyobb városokban magasabb, míg a távolabbi és kisebb városokban alacsonyabb árakkal találkoznak a vevők. A sort Hómezővásárhely és Nagykanizsa zárja, valamivel 300 ezer forint feletti értékkel.

A tavalyi év azonos időszakához képest a téglalakások esetében átlagosan 3,7 százalékkal csökkent az átlagár. A nagyobb városok többségében 5 százalék körüli visszaesést mért az Otthon Centrum: Debrecenben 4,4, Győrben 6,3, Pécsen 7,2 százalékkal mérséklődött az árszint. Ugyanakkor nem változott az átlagár Miskolcon, míg Szegeden éppenséggel 6,4 százalékkal emelkedett. Éves szinten 10 százalék feletti áremelkedés csak Tatabányán és Sopronban fordult elő.

A szakember elmondta, a vidéki panellakások átlagos négyzetméterára 540 ezer forint volt az év első négy hónapjában. A legdrágább Debrecen, kereken 700 ezer forinttal, majd Székesfehérvár (632 ezer forint), Veszprém (625 ezer forint), és Győr (570 ezer forint) a sorrend az árlistán. A többi nagyváros ettől a szinttől elmarad: az élmezőnyt Szeged (550 ezer forint), Pécs (505 ezer forint), Miskolc (415 ezer forint) követi. Ugyanakkor a kisebb városokban 400 ezer forint alatti ár is előfordult, például Nagykanizsán és Dunaújvárosban 350 ezer forint egy négyzetméter átlagára.

Ez az árszint átlagosan 8,3 százalékkal haladja még az előző év azonos időszakát. A legtöbb várost egyszámjegyű áremelkedés jellemezte, így Miskolcon (9,3 százalék), Debrecenben (8,6 százalék), Pécsett (6,3 százalék) és Szegeden (4,4 százalék) is nőttek az árak egy év alatt. Ennél nagyobb mértékben csak Székesfehérváron (11,6 százalék) és Zalaegerszegen (19,9 százalék) emelkedett az átlagos négyzetméterár. De akad példa csökkenésére is, például Kecskemét, Nagykanizsa és Szombathely esetében.

Az említett időszakban a családi házak négyzetméterára 520 ezer forint volt a megyei jogú városokban. Ebben a kategóriában is Debrecen a legdrágább város, 644 ezer forintos átlagértékkel, míg Székesfehérvár a második (635 ezer forint), Veszprém a harmadik (600 ezer forint). Ezt a négyzetméterenkénti árszintet csak Érd (580 ezer forint) és Győr (550 ezer forint) tudta megközelíteni. A legtöbb városban 350 ezer és 550 ezer forint közötti átlagár a jellemző, de a kisebb és a fővárostól távolabb eső városokban ennél alacsonyabb értékek is előfordultak. Nagykanizsán és Szekszárdon a 300 ezer forintot sem érte el a fajlagos átlagár.

„A tavalyi, bizonytalansággal teli év után idén tavaszra a használtház-szegmensben kilőtt az árszint, és a jelenleg irányadó, átlagos négyzetméterár 23,1 százalékkal haladja meg tavalyi év azonos időszakában mért átlagértéket” – fogalmazott Kosztolánczy György, aki megjegyezte: a Debrecenben mért 15 százalékos, a győri 18,5 százalékos és a székesfehérvári 22 százalékos átlagár-növekedésben az összetételhatásnak is jelentős szerepe van.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 06. 24., 09:37
Az árukézbesítő óriás radikális lépése fenntarthatósági szempontból kétszeres előnnyel jár, hiszen egyrészt a nem lebomló, műanyag légpárnák felhasználását 95 százalékkal csökkentette, másrészt olyan papír töltőanyaggal helyettesítette őket, ami egyszerre újrahasznosított és újrafelhasználható.
2024-06-25 10:45:10
James Suckling, a világ egyik legismertebb borszakírója és csapata a Disznókő Tokaji Eszencia 2013-at a maximális 100 pontra értékelte, míg a Disznókő Tokaji Eszencia 2012-t 97 ponttal jutalmazta.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS