Nagyot drágultak a vidéki családi házak 2024 elején

2024. 05. 30., 15:10

Hektikusan mozogtak az árak a vidéki ingatlanpiacon 2024 első négy hónapjában; a használt házak átlagos négyzetméterára egy év alatt majdnem negyedével emelkedett, addig a téglalakásoké csökkent – ismertette Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója a piac legfrissebb változásait.

„Amíg a téglalakások átlagos négyzetméterárában 3,7 százalékos csökkenést, addig a paneleknél 8,3, a használt házaknál pedig 23 százalékos áremelkedést mért az Otthon Centrum az előző év azonos időszakához képest” – foglalta össze a legfontosabb árváltozásokat Kosztolánczy György.

A vidéki ingatlanpiacot átfogó felmérés adatait ismertetve a vezérigazgató elmondta, az év első négy hónapjában Sopronban voltak a legdrágábbak a téglalakások, ahol átlagosan 843 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek tulajdonost az ilyen típusú ingatlanok. Debrecen – 800 ezer forinttal – nem sokkal maradt el a rekordertől, és a két város árszintje messze meghaladta a többiét. A 25 megyei jogú város közül a harmadik legdrágább Szegeden már jóval kedvezőbb, 657 ezer forintos átlagérték az irányadó, míg Győrben 626 ezer forint a négyzetméterenkénti átlag. A legtöbb városban 300–500 ezer forint közötti tartományban ingadoznak az árak. Jellemzően a fővároshoz közelebbi és nagyobb városokban magasabb, míg a távolabbi és kisebb városokban alacsonyabb árakkal találkoznak a vevők. A sort Hómezővásárhely és Nagykanizsa zárja, valamivel 300 ezer forint feletti értékkel.

A tavalyi év azonos időszakához képest a téglalakások esetében átlagosan 3,7 százalékkal csökkent az átlagár. A nagyobb városok többségében 5 százalék körüli visszaesést mért az Otthon Centrum: Debrecenben 4,4, Győrben 6,3, Pécsen 7,2 százalékkal mérséklődött az árszint. Ugyanakkor nem változott az átlagár Miskolcon, míg Szegeden éppenséggel 6,4 százalékkal emelkedett. Éves szinten 10 százalék feletti áremelkedés csak Tatabányán és Sopronban fordult elő.

A szakember elmondta, a vidéki panellakások átlagos négyzetméterára 540 ezer forint volt az év első négy hónapjában. A legdrágább Debrecen, kereken 700 ezer forinttal, majd Székesfehérvár (632 ezer forint), Veszprém (625 ezer forint), és Győr (570 ezer forint) a sorrend az árlistán. A többi nagyváros ettől a szinttől elmarad: az élmezőnyt Szeged (550 ezer forint), Pécs (505 ezer forint), Miskolc (415 ezer forint) követi. Ugyanakkor a kisebb városokban 400 ezer forint alatti ár is előfordult, például Nagykanizsán és Dunaújvárosban 350 ezer forint egy négyzetméter átlagára.

Ez az árszint átlagosan 8,3 százalékkal haladja még az előző év azonos időszakát. A legtöbb várost egyszámjegyű áremelkedés jellemezte, így Miskolcon (9,3 százalék), Debrecenben (8,6 százalék), Pécsett (6,3 százalék) és Szegeden (4,4 százalék) is nőttek az árak egy év alatt. Ennél nagyobb mértékben csak Székesfehérváron (11,6 százalék) és Zalaegerszegen (19,9 százalék) emelkedett az átlagos négyzetméterár. De akad példa csökkenésére is, például Kecskemét, Nagykanizsa és Szombathely esetében.

Az említett időszakban a családi házak négyzetméterára 520 ezer forint volt a megyei jogú városokban. Ebben a kategóriában is Debrecen a legdrágább város, 644 ezer forintos átlagértékkel, míg Székesfehérvár a második (635 ezer forint), Veszprém a harmadik (600 ezer forint). Ezt a négyzetméterenkénti árszintet csak Érd (580 ezer forint) és Győr (550 ezer forint) tudta megközelíteni. A legtöbb városban 350 ezer és 550 ezer forint közötti átlagár a jellemző, de a kisebb és a fővárostól távolabb eső városokban ennél alacsonyabb értékek is előfordultak. Nagykanizsán és Szekszárdon a 300 ezer forintot sem érte el a fajlagos átlagár.

„A tavalyi, bizonytalansággal teli év után idén tavaszra a használtház-szegmensben kilőtt az árszint, és a jelenleg irányadó, átlagos négyzetméterár 23,1 százalékkal haladja meg tavalyi év azonos időszakában mért átlagértéket” – fogalmazott Kosztolánczy György, aki megjegyezte: a Debrecenben mért 15 százalékos, a győri 18,5 százalékos és a székesfehérvári 22 százalékos átlagár-növekedésben az összetételhatásnak is jelentős szerepe van.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 10., 00:25
Videósorozatot indít a NAV annak érdekében, hogy az eÁFA rendszer webes felületének használata még könnyebbé váljon. A rövid videók segítségével az egyre népszerűbb áfabevallási módszert a kisvállalkozások is könnyedén alkalmazhatják – írják az adóhivatal szakértői.
2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.
2025-12-10 09:10:00
A munkahelyen a munkavállalókat még maximális elővigyázatosság és megfelelő munkavédelmi intézkedések mellett is érheti baleset. Munkabaleset esetén a munkálatót többféle kötelezettség is terheli. Mi a munkabaleset? Mit kell tennie a munkáltatónak, ha bekövetkezik a baleset? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2025-12-09 17:10:00
Belép a hitelközvetítői a Netrisk, amelynek weboldalán már össze lehet hasonlítani a személyi kölcsönöket és az Otthon Start konstrukciókat, és hamarosan elindul a jelzáloghitel- és a bankszámla-összehasonlító kalkulátor is – jelentette be Besnyő Márton, a Netrisk csoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS