Nagyobb ingatlanra Budapesten 106, vidéken 52 milliót szántak a vevők

2024. 07. 12., 12:40

Gyengébb enyhüléssel köszöntött be a nyár a hazai ingatlanpiacon, amely a tranzakciószámokban és a kereslet változásában is tetten érhető. A Duna House által becsült 9 323 tranzakcióval a szokványos trendet követi júniusban a szegmens, az előző havi eredményekhez képest 15 százalékkal mérséklődött az adásvételek száma, ugyanakkor az előző év azonos időszakában mért DH adatnál 13,4 százalékkal több tranzakció zárult 2024 júniusában. Az ingatlanközvetítő becslése szerint 61 646 adásvétellel zárult az első félév, ami 40 százalékos emelkedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest.

A jelzáloghitel-piacon változatlanul erős volument mutatnak a cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkájának magyarországi adatai. Féléves viszonylatban az MNB első 5 havi tényadata és a Credipass júniusi becslése alapján 2024 első hat hónapjában 144 százalékos volumennövekedés volt a jelzáloghitel-piacon 2023 első félévéhez képest. Komoly segítség az otthonteremtők számára a CSOK Plusz, amely a csökkenő kamatszintekkel együtt még tovább fokozta az aktivitást a hitelpiacon. A Credipass által, 2024 második negyedévében, országosan benyújtott hitelügyletek között az előző negyedévhez képest erősebb, 18 százalékos arányban voltak jelen a CSOK Plusz igénylések. Az ország teljes területén a kétgyermekes CSOK Pluszra szerződő ügyfelek aránya volt a legmarkánsabb, az igénylők 52,9 százaléka élt a támogatott hitel ezen változatával.

Kelet-Magyarország kivételével országszerte emelkedett az átlagos hitelnagyság az előző negyedévhez képest. A hitelközvetítő második negyedéves adatai szerint keleten 19 millió forint, a budapesti hitelfelvevők körében 29,2 millió forint, míg Nyugat-Magyarországon 20,4 millió forint az átlagos hitelnagyság. Futamidő tekintetében országszerte a 20 évre szóló ügyletekből van a legtöbb, ám a fővárosban szinte azonos arányban szerepeltek a 25 éves futamidejűek is. A fővárosban és a nyugati területeken 91-92 százalékra emelkedett a kiszámítható, legalább 10 évig fix kamatozású konstrukciók aránya.

A második negyedévben továbbra is az árak erősödését jelzik a Duna House árindexei. Mind a vidéki területeken, mind a fővárosban meredeken emelkedtek a panel árindexek értékei, míg a téglalakások terén keleten jelentősebb, a fővárosban enyhébb mértékű korrekció olvasható ki az adatokból. A téglaépítésű lakások árának növekedése mindössze a nyugati országrész tranzakcióiban érezhető a Duna House 2024 második negyedéves árindexei alapján.

2024 második negyedévében a legtöbb újépítésű otthont, közel 7900-et a XIII. kerület kínálta a fővárosban. Fejlesztések terén kiemelkedőnek tekinthető még Újbuda is, a legkevesebb újépítésű ingatlan a pesti peremkerületekben található. Három budapesti kerületben, az I., a II. és a XII. kerületben haladta meg az újépítésű otthonok átlagos négyzetméterára a 2 millió forintot, milliós négyzetméterár alatt már csak Soroksár kínálja az újépítésű otthonokat. A fővárosi újépítésűek átlagos négyzetméterára 2024 második negyedévében elérte az 1,4 millió forintot.

A Duna House júniusi értékesítési adatai alapján a legmagasabb arányban a befektetési céllal szerződők voltak jelen, ők fedték le a fővárosi a tranzakciók harmadát. Jelentős, 28 százalékos arányban a nagyobb ingatlanba kötözés motiválta az otthonteremtőket, az első lakásukat vásárlók aránya az előző év azonos időszakához mérten 7 százalékpontot csökkent. Befektetésre 65,6 millió forintot, míg nagyobb ingatlanba költözésre 106,7 millió forintot szenteltek a Duna House ügyfelei átlagosan Budapesten.

A legfőbb vásárlási ok vidéken a nagyobb ingatlanba költözés volt (29 százalék), a vevők negyede első lakását vásárolta, de magas, 23 százalékos volt a befektetői vételek aránya is a tranzakciók között. Nagyobb ingatlanra 52,4 millió forintot, első lakásra 35,4 millió forintot, míg ingatlanbefektetésre 37,2 millió forintot költöttek az ügyfelek idén júniusban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS