Gyengébb enyhüléssel köszöntött be a nyár a hazai ingatlanpiacon, amely a tranzakciószámokban és a kereslet változásában is tetten érhető. A Duna House által becsült 9 323 tranzakcióval a szokványos trendet követi júniusban a szegmens, az előző havi eredményekhez képest 15 százalékkal mérséklődött az adásvételek száma, ugyanakkor az előző év azonos időszakában mért DH adatnál 13,4 százalékkal több tranzakció zárult 2024 júniusában. Az ingatlanközvetítő becslése szerint 61 646 adásvétellel zárult az első félév, ami 40 százalékos emelkedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest.
A jelzáloghitel-piacon változatlanul erős volument mutatnak a cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkájának magyarországi adatai. Féléves viszonylatban az MNB első 5 havi tényadata és a Credipass júniusi becslése alapján 2024 első hat hónapjában 144 százalékos volumennövekedés volt a jelzáloghitel-piacon 2023 első félévéhez képest. Komoly segítség az otthonteremtők számára a CSOK Plusz, amely a csökkenő kamatszintekkel együtt még tovább fokozta az aktivitást a hitelpiacon. A Credipass által, 2024 második negyedévében, országosan benyújtott hitelügyletek között az előző negyedévhez képest erősebb, 18 százalékos arányban voltak jelen a CSOK Plusz igénylések. Az ország teljes területén a kétgyermekes CSOK Pluszra szerződő ügyfelek aránya volt a legmarkánsabb, az igénylők 52,9 százaléka élt a támogatott hitel ezen változatával.
Kelet-Magyarország kivételével országszerte emelkedett az átlagos hitelnagyság az előző negyedévhez képest. A hitelközvetítő második negyedéves adatai szerint keleten 19 millió forint, a budapesti hitelfelvevők körében 29,2 millió forint, míg Nyugat-Magyarországon 20,4 millió forint az átlagos hitelnagyság. Futamidő tekintetében országszerte a 20 évre szóló ügyletekből van a legtöbb, ám a fővárosban szinte azonos arányban szerepeltek a 25 éves futamidejűek is. A fővárosban és a nyugati területeken 91-92 százalékra emelkedett a kiszámítható, legalább 10 évig fix kamatozású konstrukciók aránya.
A második negyedévben továbbra is az árak erősödését jelzik a Duna House árindexei. Mind a vidéki területeken, mind a fővárosban meredeken emelkedtek a panel árindexek értékei, míg a téglalakások terén keleten jelentősebb, a fővárosban enyhébb mértékű korrekció olvasható ki az adatokból. A téglaépítésű lakások árának növekedése mindössze a nyugati országrész tranzakcióiban érezhető a Duna House 2024 második negyedéves árindexei alapján.
2024 második negyedévében a legtöbb újépítésű otthont, közel 7900-et a XIII. kerület kínálta a fővárosban. Fejlesztések terén kiemelkedőnek tekinthető még Újbuda is, a legkevesebb újépítésű ingatlan a pesti peremkerületekben található. Három budapesti kerületben, az I., a II. és a XII. kerületben haladta meg az újépítésű otthonok átlagos négyzetméterára a 2 millió forintot, milliós négyzetméterár alatt már csak Soroksár kínálja az újépítésű otthonokat. A fővárosi újépítésűek átlagos négyzetméterára 2024 második negyedévében elérte az 1,4 millió forintot.
A Duna House júniusi értékesítési adatai alapján a legmagasabb arányban a befektetési céllal szerződők voltak jelen, ők fedték le a fővárosi a tranzakciók harmadát. Jelentős, 28 százalékos arányban a nagyobb ingatlanba kötözés motiválta az otthonteremtőket, az első lakásukat vásárlók aránya az előző év azonos időszakához mérten 7 százalékpontot csökkent. Befektetésre 65,6 millió forintot, míg nagyobb ingatlanba költözésre 106,7 millió forintot szenteltek a Duna House ügyfelei átlagosan Budapesten.
A legfőbb vásárlási ok vidéken a nagyobb ingatlanba költözés volt (29 százalék), a vevők negyede első lakását vásárolta, de magas, 23 százalékos volt a befektetői vételek aránya is a tranzakciók között. Nagyobb ingatlanra 52,4 millió forintot, első lakásra 35,4 millió forintot, míg ingatlanbefektetésre 37,2 millió forintot költöttek az ügyfelek idén júniusban.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.