Mire elég 40 millió forint a budapesti ingatlanpiacon?

2024. 03. 23., 16:10

Áremelkedéssel indított az új év a fővárosban, ahol használt téglaépítésű lakásra kerülettől függően átlagosan 558 ezertől 1,3 millió forintig terjedő négyzetméteráron szerződtek a vásárlók. A fővárosi otthonteremtők átlagosan 56,5 millió forintot fordítottak használt téglalakásra a 2024-es év első két hónapjának értékesítési adatai alapján, ennél azonban kevesebb, a kerületek többségében akár már 40 millió forint is elegendő lehet egy élhető alapterületű lakás megszerzéséhez a Duna House szakértői szerint.

Enyhe kereslet mellett, alacsony tranzakciószámokat produkált a 2023-as év során a hazaival együtt a fővárosi ingatlanpiac is, ennek ellenére sem a használt, sem az újépítésűek szegmensében nem maradt el az árak emelkedése. A legkeresettebb ingatlantípus, a használt téglalakások tekintetében az ingatlanközvetítő 2022-es adataihoz mérten 10 százalékos emelkedés után 968 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár 2023-ban. Az ingatlanra fordított összeg átlaga 51,8 millió forintról 57,2 millió forintra bővült, míg az átlagos ingatlanméret változatlanul 59 m2

„A gazdasági helyzet javulása, a csökkenő kamatpálya és a megújult állami támogatások meghozták 2024 elejére a fordulatot. Budapest kerületeiben fokozódó kereslet mellett megindult a tranzakciószámok emelkedése is, ami a későbbiekben várhatóan jelentős hatással lesz az árak alakulására is. Az ingatlanközvetítő első két hónapjának értékesítési adatai alapján egyelőre minimális, 4%-os csupán az eltérés, azonban a fővárosi téglaépítésűekre vonatkozó átlag ennek köszönhetően már meghaladta az 1 millió forintot négyzetméterenként. Aki ezt az ingatlantípust választotta, idén valamivel kevesebbet, 56,5 millió forintot költött otthonteremtésre, ezzel együtt a vásárolt ingatlanok alapterülete is 3 m2-rel, 56 négyzetméterre mérséklődött” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

Budapest legmegfizethetőbb kerülete az idei évben eladott téglalakások adatai alapján jelenleg a XIX. kerület (558 ezer Ft/m2), míg a legmagasabb négyzetméterárra (1,3 millió forint) az I. kerületet preferáló otthonteremtőknek kell készülniük, tehát több, mint 2,5-szeres a különbség a legolcsóbb és a legdrágább budapesti kerület átlagos négyzetméterárai között.

„Megfizethetőség tekintetében kettészakadt a főváros. Hét kerületben haladta meg az idei év adatai alapján az 1 millió Ft/m2-t a téglalakásokra vonatkozó átlagár, így ezeken a területeken a korábbi elemzések során vizsgált 30 millió forintos keretből már csak 23-27 négyzetméter közötti kislakások kaphatók, az élhetőbb méretű lakások megszerzéséhez 10 millió forinttal szükséges emelni a tétet” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

2022-ben Pesterzsébet számított a legkedvezőbb árú kerületnek, a tavalyi év során pedig Csepelen lehetett a legalacsonyabb összegért a legnagyobb lakást kapni. 2024-ben azonban Kispest és Soroksár, valamint Pesterzsébet és Csepel várja 558-602 ezer forint közötti átlagos négyzetméterárakkal a 40 millió forintból kigazdálkodható, legnagyobb, 66-72 négyzetméter alapterületű lakást keresőket. Annak sem kell elkeserednie, aki 40 millió forintnál kevesebbel rendelkezik és megelégszik akár egy kisebb, 43 négyzetméter körüli lakással is, ugyanis Kispesten az idei eladások adatai alapján a téglalakásra költött átlagos összeg 24 millió forint volt, de a XX. és a XXI. kerületi átlagos ingatlanérték sem haladja meg a 30 millió forintot.


A befektetők által kedvelt belvárosi kerületekben (V-VII. kerület) sem kizárt 40 millió forintos keretből ingatlanhoz jutni, itt akár rövid, akár hosszú távú kiadás szempontjából is ideális, 34-44 négyzetméter közötti téglalakásokra szerződhetnek a vevők, lokációtól függően 906-1,1 millió Ft/m2 áron. A Duna House felmérése alapján leginkább kedvelt kerületben, Angyalföldön pedig már 1,1 millió forint feletti négyzetméterárakra kell készülni, itt egy 36 négyzetméteres lakás jön ki a megadott összegből.

A pesti elhelyezkedés helyett inkább a budai oldalt preferáló, 40 millió forintból gazdálkodó vevők számára sem lehetetlen az ingatlanvásárlás, ugyanis még a legköltségesebb I. kerületben is hozzá lehet jutni akár egy 31 négyzetméteres kislakáshoz a megemelt összegből. Az 1,3 millió forintos átlagos négyzetméterár mellett a korábbi 30 millió forintból ugyanakkor már csak egy 23 négyzetméteres minigarzont lehetne vásárolni.

A második legdrágább kerület Újbuda, ahol a használt téglalakásokért az idei évben már 1,2 millió Ft/m2-t kell fizetni átlagosan, így itt 2 négyzetméterrel nagyobb, 33 m2-es otthonokat is lehet kapni a 40 milliós keretből. A II. és XII. kerületben, valamint Óbudán hasonló, 34-37 négyzetméteres téglaépítésűekre elegendő a vizsgált büdzsé, a legkedvezőbb négyzetméterárakat kínáló budai kerület azonban Budafok-Tétény, aki ezt a lokációt választja, 45 négyzetméteres élettérrel rendelkező téglalakást kaphat a pénzéért.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS