Milliós négyzetméterárak a győri ingatlanpiacon

2022. 10. 21., 11:23

Győr-Moson-Sopron megyében, az idei évben 33 százalékkal többet költöttek ingatlanra a vevők átlagosan a 2020-as adatokhoz képest. Míg a pandémia évében egy hozzávetőleg 80 négyzetméteres otthonra is elegendő volt 28 millió forint tőke, ugyanekkora ingatlant 2022-ben már csak közel egy millióval drágábban kaphat az ügyfél. Íme a Duna House ingatlankörképe Győr-Moson-Sopron megyéből.

Győr-Moson-Sopron megye ingatlanpiacát sem kerülte el az elmúlt időszakban tapasztalható áremelkedés, a megyei átlagárak tekintetében 2020-hoz képest 28 százalékos, 2021-hez mérten 24 százalékos növekedés tapasztalható a négyzetméterárak esetében. Míg a megyében letelepedni vágyók a pandémia évében 30 millió forint alatt tágas, 80 négyzetméter körüli ingatlanhoz juthattak, addig az idei évben már csak 40 millió forintot megközelítő összegért kaphattak ugyanekkora otthont.

A megye három legnépesebb települése Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár, de keresettek a városok körüli agglomerációban található ingatlanok is. A kisebb falvak elnéptelenedésének megelőzésére 96 település esetében érhető el a kedvelt otthonteremtési támogatás, a Falusi csok.

„A határmenti megye kisebb-nagyobb városai vonzó alternatívát jelentenek többek között az ingázók számára, akik munkájukat a szomszédos országokban végzik, azonban életvitelszerűen továbbra is Magyarországon maradnának. A megyei tranzakciók több mint 40 százalékban családiház szerepelt, de 2022-ben népszerűek voltak a téglaépítésű lakások is Győr-Moson-Sopron megyében” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A családiházak esetében 2021-hez mérten közel 30 százalékos négyzetméterár emelkedéssel találkozhatnak az érdeklődők, míg a megyében található újépítésű ingatlanok átlagos négyzetméterára 53 százalékkal emelkedett meg. A panelházak iránti kereslet 2020-ban és 2021-ben azonos arányú volt, az idei évben azonban 6 százalékponttal esett az érdeklődés a házgyári lakások iránt. Az átlagos négyzetméterárak tekintetében a 2020-as adatokhoz mérten 36 százalékkal magasabb árakon szerződtek a panelt vásárló ügyfelek idén.

„Az újépítésűek mellett a használt téglaépítésű lakások esetében is megjelentek a millió feletti négyzetméterárak a Nyugat-Dunántúli régió központjának számító Győr városában, az ingatlanközvetítő jelenlegi kínálatában azonban a legdrágább győri ingatlan, egy ötszobás, passzív luxusotthon, amelyet 1,5 millió forint feletti négyzetméteráron kínál a tulajdonosa” – tette hozzá a szakértő.

A megye legmagasabb áron értékesített lakása egy 122 négyzetméteres, nagyon jó állapotú, téglaépítésű ingatlan, amely 90 millió forintért talált új tulajdonost. A legmagasabb értékű, 661 m2 alapterületű, felújítandó ingatlan egy két blokkból álló, 3 szintes ház volt a belvárosban, amelyért 200 millió forintot adott egy befektető. A 2022-es év legmagasabb négyzetméteráron elkelt ingatlana címet pedig egy 45 négyzetméteres, szintén kiváló állapotú téglalakás nyerte el, amiért négyzetméterenként 1 089 000 forintot adott a vásárló.

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS