Milliós négyzetméterárak a győri ingatlanpiacon

2022. 10. 21., 11:23

Győr-Moson-Sopron megyében, az idei évben 33 százalékkal többet költöttek ingatlanra a vevők átlagosan a 2020-as adatokhoz képest. Míg a pandémia évében egy hozzávetőleg 80 négyzetméteres otthonra is elegendő volt 28 millió forint tőke, ugyanekkora ingatlant 2022-ben már csak közel egy millióval drágábban kaphat az ügyfél. Íme a Duna House ingatlankörképe Győr-Moson-Sopron megyéből.

Győr-Moson-Sopron megye ingatlanpiacát sem kerülte el az elmúlt időszakban tapasztalható áremelkedés, a megyei átlagárak tekintetében 2020-hoz képest 28 százalékos, 2021-hez mérten 24 százalékos növekedés tapasztalható a négyzetméterárak esetében. Míg a megyében letelepedni vágyók a pandémia évében 30 millió forint alatt tágas, 80 négyzetméter körüli ingatlanhoz juthattak, addig az idei évben már csak 40 millió forintot megközelítő összegért kaphattak ugyanekkora otthont.

A megye három legnépesebb települése Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár, de keresettek a városok körüli agglomerációban található ingatlanok is. A kisebb falvak elnéptelenedésének megelőzésére 96 település esetében érhető el a kedvelt otthonteremtési támogatás, a Falusi csok.

„A határmenti megye kisebb-nagyobb városai vonzó alternatívát jelentenek többek között az ingázók számára, akik munkájukat a szomszédos országokban végzik, azonban életvitelszerűen továbbra is Magyarországon maradnának. A megyei tranzakciók több mint 40 százalékban családiház szerepelt, de 2022-ben népszerűek voltak a téglaépítésű lakások is Győr-Moson-Sopron megyében” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A családiházak esetében 2021-hez mérten közel 30 százalékos négyzetméterár emelkedéssel találkozhatnak az érdeklődők, míg a megyében található újépítésű ingatlanok átlagos négyzetméterára 53 százalékkal emelkedett meg. A panelházak iránti kereslet 2020-ban és 2021-ben azonos arányú volt, az idei évben azonban 6 százalékponttal esett az érdeklődés a házgyári lakások iránt. Az átlagos négyzetméterárak tekintetében a 2020-as adatokhoz mérten 36 százalékkal magasabb árakon szerződtek a panelt vásárló ügyfelek idén.

„Az újépítésűek mellett a használt téglaépítésű lakások esetében is megjelentek a millió feletti négyzetméterárak a Nyugat-Dunántúli régió központjának számító Győr városában, az ingatlanközvetítő jelenlegi kínálatában azonban a legdrágább győri ingatlan, egy ötszobás, passzív luxusotthon, amelyet 1,5 millió forint feletti négyzetméteráron kínál a tulajdonosa” – tette hozzá a szakértő.

A megye legmagasabb áron értékesített lakása egy 122 négyzetméteres, nagyon jó állapotú, téglaépítésű ingatlan, amely 90 millió forintért talált új tulajdonost. A legmagasabb értékű, 661 m2 alapterületű, felújítandó ingatlan egy két blokkból álló, 3 szintes ház volt a belvárosban, amelyért 200 millió forintot adott egy befektető. A 2022-es év legmagasabb négyzetméteráron elkelt ingatlana címet pedig egy 45 négyzetméteres, szintén kiváló állapotú téglalakás nyerte el, amiért négyzetméterenként 1 089 000 forintot adott a vásárló.

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS