Mi tartja ébren nyáron az ingatlanpiacot?

2021. 08. 12., 17:30

A Duna House becslése szerint júliusban megtorpant és év eleji szintre csökkent az adásvételek száma a lakóingatlan-piacon. Az ingatlanközvetítő cég által jelzett 11 185 darab tranzakció pontosan megegyezik az idén januári és a tavaly nyár eleji adattal, amikor is a koronavírus okozta blokk után, újra elkezdett élénkülni a piac. Az előző évek júliusaihoz képest viszont 12–15 százalékos csökkenést mutat.

A szakemberek szerint a visszaesés oka elsősorban a járványügyi helyzet miatti, hosszabb bezártság utáni kiszabadulás, a szokásosnál is erősebb szabadságolási és nyaralási hullám. Mindez azonban csak átmenetileg lassítja az ingatlanpiaci tranzakciók átfutási idejét, a Duna House várakozásai szerint az őszi szezonban újra a tavaszihoz hasonló aktív ingatlanpiaci forgalommal számolhatnak az eladók és a vevők. A jelenleg 75 ponton álló Keresletindex is hiába az elmúlt évek júliusi hónapjainak legalacsonyabb értéke, így is a koronavírus előtti, 2019-eshez hasonló keresletet mutat az ingatlanpiacon.

Az ingatlanpiac megtorpanásával ellentétben a jelzáloghitel-piac továbbra is rekordokat dönt. Az MNB tényadatai szerint több mint 364 milliárd forint értékű jelzáloghitel realizálódott a piacon az április-júniusi időszakban. A Duna House Pénzügyek szakértői a júliusra becsült összeget 115–130 milliárd forintra teszik, ami így megközelítheti a magyar ügyfelek által, júniusban ténylegesen felvett 136 milliárd forintot. Magyarországon jelenleg óriási potenciál van a hitelpiac növekedésében, amire a jegybank tervei és törekvései is alapoznak. GDP arányosan ugyanis a lakosság lakáshitel-állománya európai, de még V4-es összehasonlításban is messze elmarad az átlagtól. A jelzáloghitel-piacot az otthonteremtési támogatások intenzív kereslete mellett – ami csak önmagában is 10–15 százalékos növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest –, az ősszel várhatóan újra felfutó ingatlanpiaci erősödés is tovább húzhatja.

Júliusban az ingatlanpiaci aktivitás átcsoportosult Nyugat-Magyarország területére, ahol 18–20 százalékkal nőtt az ingatlanok átlagos négyzetméterára. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy jelentősen megélénkült a kereslet a Balaton-parti és a Velencei-tó menti nyaralók iránt, amelyeket ma már – a fogyasztói szokások megváltozása és a pandémia hatására – nem csak szezonálisan, hanem életvitelszerűen is használnak az új tulajdonosok. Habár az üdülőövezetekben a határ a csillagos ég, a vidéki városok ingatlanárai mérséklik ezt a nagy kiugrást, így országos viszonylatban a tavalyihoz hasonló képet láthatunk. Az ingatlanok 38 százaléka 250 ezer forint alatti négyzetméteráron cserélt gazdát, ugyanakkor a vevők negyede 15–20 millió forint között vásárolt lakást vidéken. Ezzel szemben Budapesten és agglomerációjában a 40–50 millió forint jelenti az átlagértéket ingatlanvásárlás során. Míg a fővárosban az eladott ingatlanok 55 százaléka 500–800 ezer forintos négyzetméterár közé esett, addig Pest megyében alig egyharmadát értékesítették ilyen áron. De elmondható, hogy az agglomerációban kiegyenlített az ingatlanpiac, már nincs kiugró érték egyik kategóriában sem.

Vásárlói szempontból továbbra is az első lakás vásárlása, a befektetés és a nagyobb otthonba való költözés a legfőbb motiváció, eladói részről viszont jelentősen megemelkedett a befektetés értékesítésének száma. Júliusban így már az egykori befektetők 28 százaléka akarta a most tapasztalható magas áron realizálni az ingatlan árának emelkedéséből származó hozamát Budapesten, 24 százaléka pedig vidéken, míg a tavalyi év azonos időszakában ez az arány 10 százalék, illetve 9 százalék volt.

A Duna House elemzése ezen a linken érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 22., 15:10
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.