Mérsékelt áremelkedés az új építésű ingatlanok piacán – Debrecen a legdrágább megyei jogú város

2024. 06. 28., 18:40

A korábbi években megszokott áremelkedésnél kisebb ütemben, de tovább drágultak az új építésű lakások, a debreceni átlagár pedig ismét megelőzte a sopronit – ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője a megyei jogú városok második negyedéves árlistáját.

Az Otthon Centrum (OC) második negyedéves felmérése szerint a 25 megyei jogú városban 260 projektben 5965 lakás épül, a kínált lakások átlagos négyzetméterára 1,064 millió forint. „Ezek a számok nagyjából megfelelnek az előző negyedéves adatoknak egy projekttel azonban több van a piacon, míg az épülő lakások száma mindössze fél százalékkal csökkent. Az átlagos négyzetméterárak – mérsékelt emelkedés után – 2,8 százalékkal magasabbak az előző negyedévinél” – ismertette a felmérés eredményét Soóki-Tóth Gábor.

Az OC elemzési vezetője elmondta, a legtöbb projektet továbbra is Debrecenben vitelezik ki (51), ettől jóval elmarad Szeged (27) és Győr (24), majd a százezer főnél népesebb városok – Pécs, Székesfehérvár, Kecskemét, Nyíregyháza – következnek. A sorból Miskolc lóg ki, mindössze öt projekttel. A listát Esztergom, Hódmezővásárhely és Békéscsaba zárja, utóbbi városokban mindössze egy-egy kisebb lakásszámú projekt van folyamatban, míg Dunaújvárosban és Salgótarjánban továbbra sincs aktív beruházás.

Darabszámban Szeged az élenjáró 830 épülő lakással, Debrecen a második majdnem 730 lakással, míg a sorban a harmadik Nyíregyháza (egy több száz lakásos beruházás révén) 645 ingatlannal.

Az új építésű lakások kínálati négyzetméterára átlagosan 1,064 millió forint, ami 2,8 százalékkal haladja meg az előző negyedéves értéket, és ez éves összevetésben tíz százalék alatti, 9,2 százalékos áremelkedést jelent. „Bár negyedéves szinten az áremelkedés üteme kis mértében nőtt, éves szinten továbbra is a korábbi években tapasztaltnál alacsonyabb a drágulás” – összegzett a szakember, megjegyezve: a legtöbb esetben nem emeltek árat a fejlesztők, a drágulásért a legutóbb indított új projektek a felelősek.

A városok közötti ársorrend megegyezik az előző negyedévessel: Debrecen a legdrágább város, négyzetméterenként 1,24 millió forintos fajlagos átlagárral, ami az utóbbi negyedévben elindult több új projekttel magyarázható. Sopron négyzetméterenként 1,19 millió forintos árral a második, míg Szeged 1,18 millió forinttal a harmadik. Egymillió forint feletti fajlagos átlagár öt városban – Érd, Győr, Pécs, Veszprémben, Zalaegerszeg – fordult elő. A többi nagyváros fajlagos átlagára is alulról közelíti az egymillió forintot, és már Miskolcon is 870 ezer forintért kínálják az új építésű lakások négyzetméterét.

A kisebb városok olcsóbbak, de a kínálati négyzetméterár mindenhol meghaladja a 600 ezer forintot. Továbbra is Békéscsaba a legolcsóbb, ahol egy új építésű lakás négyzetmétere (605 ezer forint), majd Eger (750 ezer) következik, míg a legtöbb városban 800 és 950 ezer forint közötti sávban kínálják a lakások négyzetméterét.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS