Mérsékelt áremelkedés az új építésű ingatlanok piacán – Debrecen a legdrágább megyei jogú város

2024. 06. 28., 18:40

A korábbi években megszokott áremelkedésnél kisebb ütemben, de tovább drágultak az új építésű lakások, a debreceni átlagár pedig ismét megelőzte a sopronit – ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője a megyei jogú városok második negyedéves árlistáját.

Az Otthon Centrum (OC) második negyedéves felmérése szerint a 25 megyei jogú városban 260 projektben 5965 lakás épül, a kínált lakások átlagos négyzetméterára 1,064 millió forint. „Ezek a számok nagyjából megfelelnek az előző negyedéves adatoknak egy projekttel azonban több van a piacon, míg az épülő lakások száma mindössze fél százalékkal csökkent. Az átlagos négyzetméterárak – mérsékelt emelkedés után – 2,8 százalékkal magasabbak az előző negyedévinél” – ismertette a felmérés eredményét Soóki-Tóth Gábor.

Az OC elemzési vezetője elmondta, a legtöbb projektet továbbra is Debrecenben vitelezik ki (51), ettől jóval elmarad Szeged (27) és Győr (24), majd a százezer főnél népesebb városok – Pécs, Székesfehérvár, Kecskemét, Nyíregyháza – következnek. A sorból Miskolc lóg ki, mindössze öt projekttel. A listát Esztergom, Hódmezővásárhely és Békéscsaba zárja, utóbbi városokban mindössze egy-egy kisebb lakásszámú projekt van folyamatban, míg Dunaújvárosban és Salgótarjánban továbbra sincs aktív beruházás.

Darabszámban Szeged az élenjáró 830 épülő lakással, Debrecen a második majdnem 730 lakással, míg a sorban a harmadik Nyíregyháza (egy több száz lakásos beruházás révén) 645 ingatlannal.

Az új építésű lakások kínálati négyzetméterára átlagosan 1,064 millió forint, ami 2,8 százalékkal haladja meg az előző negyedéves értéket, és ez éves összevetésben tíz százalék alatti, 9,2 százalékos áremelkedést jelent. „Bár negyedéves szinten az áremelkedés üteme kis mértében nőtt, éves szinten továbbra is a korábbi években tapasztaltnál alacsonyabb a drágulás” – összegzett a szakember, megjegyezve: a legtöbb esetben nem emeltek árat a fejlesztők, a drágulásért a legutóbb indított új projektek a felelősek.

A városok közötti ársorrend megegyezik az előző negyedévessel: Debrecen a legdrágább város, négyzetméterenként 1,24 millió forintos fajlagos átlagárral, ami az utóbbi negyedévben elindult több új projekttel magyarázható. Sopron négyzetméterenként 1,19 millió forintos árral a második, míg Szeged 1,18 millió forinttal a harmadik. Egymillió forint feletti fajlagos átlagár öt városban – Érd, Győr, Pécs, Veszprémben, Zalaegerszeg – fordult elő. A többi nagyváros fajlagos átlagára is alulról közelíti az egymillió forintot, és már Miskolcon is 870 ezer forintért kínálják az új építésű lakások négyzetméterét.

A kisebb városok olcsóbbak, de a kínálati négyzetméterár mindenhol meghaladja a 600 ezer forintot. Továbbra is Békéscsaba a legolcsóbb, ahol egy új építésű lakás négyzetmétere (605 ezer forint), majd Eger (750 ezer) következik, míg a legtöbb városban 800 és 950 ezer forint közötti sávban kínálják a lakások négyzetméterét.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 04., 09:04
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS