Merész alkuval spórolhatnak idén az ingatlanvásárlók

2023. 04. 24., 18:15

Az alku mértéke az összes ingatlantípust és állapotot figyelembe véve, országos szinten átlagosan 8 százalék körül alakult idén, azonban az irányár alatt ingatlanhoz jutó vásárlók több mint ötöde, 21,3 százaléka, ennél is magasabb, 10 százalék feletti mértékben tudta érvényesíteni a vevői alkut a Duna House adatai alapján.

A 2022-es év gazdasági és politikai eseményeinek következtében átalakult ingatlanpiac túljutott az év végi mélyponton, az idei első negyedévben pedig új lendülettel, hónapról hónapra emelkedő tranzakciószámmal teljesített.

„Bár a 2023-as eddigi eladásszám még mindig az elmúlt 10 év leggyengébb eredményét jelenti a szegmensben, a szakértők fokozatos fellendülést és emelkedő keresletet prognosztizálnak az év további részében, köszönhetően az eladók árcsökkentési hajlandóságának és az egyre bátrabb vevői alkunak” –mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

A jelenlegi kínálati piacon a vevők kezében van az irányítás. A Duna House közreműködésével zárult tranzakciók adatai alapján az összes értékesített ingatlan 84,1 százaléka vevői alkuval zárult, míg irányáron az otthonok 13,7 százaléka, licittel pedig minimális, mindössze 2,2 százalék kelt el. Az alku mértéke az összes ingatlantípust és állapotot figyelembe véve, országos szinten átlagosan 8százalék körül alakult idén, azonban az irányár alatt ingatlanhoz jutó vásárlók több mint ötöde, 21,3 százaléka, ennél is magasabb, 10 százalék feletti mértékben tudta érvényesíteni a vevői alkut.

A vevői motivációt tekintve a legnagyobb alkukedvvel (27 százalék) a befektetői céllal ingatlant vásárlók rendelkeztek az idei első negyedévben, de számottevő arányban 17-17 százalékban alkudtak a nagyobb ingatlanba költözők és az első lakásukat vásárlók is.

A használt ingatlanok terén számottevő a vevők mozgástere, az alkunak engedő tulajdonosok között kiemelkedő, 37 százalékos arányban voltak azok, akik jó állapotú otthonuk értékesítése miatt egyeztek bele az irányár alatti árba, 25 százalékban lakható, 24 százalékban nagyon jó és mindössze 10 százalékban felújítandó ingatlan vásárlása során alkudhattak a vevők.

Az országos lefedettségű ingatlanközvetítő hálózat 2023 első negyedéves adatai szerint az irányárhoz képest legjelentősebb, 61 százalékos mértékű engedményt egy Komárom-Esztergom vármegye keleti határán található településen hirdetett, jó állapotú, 55 m2-es, vegyes falazatú parasztház eladása során adta a tulajdonos, aki a sikeres tranzakció érdekében, kompromisszumként 23 millió forintot is hajlandó volt engedni a vételárból. Egy újszerű, XIII. kerületi, 85 m2-es lakás új tulajdonosa pedig az alkunak köszönhetően 34,9 millió forinttal kedvezőbb áron vásárolhatta meg a kiszemelt ingatlant.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS