Mélypontról indítja az évet a hazai ingatlanpiac

2023. 02. 13., 19:39

A stagnáló november és december után újabb mélypontra süllyedt az ingatlanpiac. A Duna House által országosan becsült 5853 adásvétel, az elmúlt 10 év leggyengébb évkezdését jelenti, utoljára 2013-ban volt ennél kevesebb tranzakció januárban. Az előző év azonos időszakához képest 46 százalékos visszaesést tapasztaltak a hálózat kollégái.

Bár az árak drasztikus emelkedése megállt, az eladók apránként el kezdtek alkalmazkodni, de még nem fogadták el teljesen a jelenlegi piaci környezet sajátosságait. Az irányár változtatására növekvő, de csekély mértékben nyitottak csupán, a vidéki téglaépítésűek esetében 6, a fővárosiaknál 5 százalékos az árváltozás, a befektetők által kedvelt belvárosban azonban ennél is kevesebb, mindössze 2 százalék volt idén januárban.

Az eladók rugalmassága inkább az alku terén jelentkezik, Kelet-Magyarországon kiemelkedően, 12 százalékra emelkedett a vevői alku, nyugaton a tulajdonosok 8 százalékot, Budapesten 3–5 százalékot hajlandóak engedni az eladási árból a januári adatok alapján.

A téglaotthonok értékesítési ideje a keleti országrészben a tavalyival közel megegyező volt, átlagosan 4 hónap kellett a szerződéskötéshez ezeknél az ingatlanoknál, míg nyugaton némiképp lassult az értékesítés. A fővárosban Pesten és Budán azonos tempóban cseréltek tulajdonost a téglaingatlanok, körülbelül 3 hónap alatt zárultak a tranzakciók, de a belvárosi eladásokhoz sem kellett 4 hónapnál több.

Az alacsony fenntartási költségű, rezsivédett házgyári lakások reneszánszukat élik, a piaci lassulás ellenére továbbra is gyorsan találtak új tulajdonosra. A vidéki területek közül keleten átlagosan két hónapnál kevesebb időbe telt értékesíteni egy házgyári lakást, míg nyugaton alig több, mint két hónap volt szükséges a sikeres tranzakcióhoz. A pesti lakótelepek lakásai átlagosan 55 nap alatt keltek el, míg a budai panelek esetében 2,6 hónapra volt szükség januárban.

A nyugati országrész lakótelepein 3 százalékos irányárváltozás mellett 3 százalékos az alku mértéke is, a kelet-magyarországi panelek esetében az irányár minimálisan változott csupán, a vevői alku mozgástere azonban 5 százalék. A hirdetési ár 3–4 százalékos mértékben változott a fővárosban, míg a vevő alku 3–6 százalékra emelkedett a budapesti panellakások esetében.

A fővárosban, Budán az idei év első hónapjában zárult tranzakciók alapján az átlagos négyzetméterár meghaladta az 1,3 millió forintot a használt téglaépítésűek esetében, a belvárosban átlagosan 1 millió forint feletti összegbe került négyzetméterenként az ingatlanvásárlás.

Az országban a nyugati régióban volt a legnagyobb a felújítási kedv, az eladott ingatlanok 19 százaléka tartozott a felújításra várók csoportjába, míg az ország többi területén csupán 5-8 százalék volt ez az arány.

A Duna House januári értékesítési adatai alapján a legnépszerűbb vásárlói motiváció a fővárosban (42 százalék) és vidéken (38 százalék) a befektetési célú vétel volt, amit az első lakást vásárlók csoportja követett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS