Megközelítette az 50 millió forintot az átlagos ingatlanár Hajdú-Bihar vármegyében

2024. 08. 16., 15:40

Az országos trenddel megegyező mértékben erősödött az ingatlanpiaci kereslet Hajdú-Bihar vármegyében is, ahol a Duna House adatai alapján az átlagos négyzetméterár 646 ezer forintra emelkedett, az otthonteremtés költsége pedig már megközelítette az 50 millió forintot.

A legtöbb ingatlan Debrecenben talált gazdára, ahol – a fővárosihoz közelítő albérletárak mellett – már az átlagos négyzetméterár is 705 ezer, az ingatlanvásárlásra fordított összeg pedig 52,6 millió forintra emelkedett a Duna House értékesítési adatai szerint.

„Míg 2023-ban országos tekintetben gyenge eredményeket hozott a hazai ingatlanpiac, addig az idei évben az elhalasztott vásárlások pótlása, a csökkenő kamatkörnyezet és a megújult otthonteremtési támogatások hatása az érdeklődők számán túl már a tranzakciószámokon is érezhető” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

Vármegyei szinten felerősödött idén a vásárlási kedv, ami az átlagos négyzetméterárakon is nyomot hagyott. A tavalyi év értékesítési adataihoz mérten az idei év eladásai alapján már 646 ezer forintra emelkedett a vármegyei átlag négyzetméterenként. A Hajdú-Biharban letelepedők átlagosan 10 négyzetméterrel nagyobb, vagyis 77 m2-es ingatlanokra szerződtek, az ingatlanvásárlásra fordított összeg pedig meghaladta a 49,6 millió forintot 2024-ben.

Az előző évekhez hasonlóan, továbbra is a családi házakra irányul a kereslet zöme, idén már az ügyfelek 42 százaléka döntött ház vásárlása mellett. A vármegyében kertes házat választó ügyfelek idén átlagosan 538 ezer forintos négyzetméteráron, átlagosan 101 négyzetméter alapterületű otthonokra szerződtek, 54,4 millió forintos áron. Az összes ingatlantípus tekintetében az országos átlaggal megegyező, kétszámjegyű éves növekedést mutatnak a négyzetméterárak.

A hajdú-bihari vevők számára preferált ingatlantípus a téglaépítésű lakás is, amely a Duna House 2024-as adatai alapján 33 százalékos arányban szerepelt az adásvételek között. A házakhoz képest mérsékeltebb áremelkedés után Hajdú-Bihar vármegyében így 771 ezer forint/m2 áron lehetett téglalakáshoz jutni idén. A téglalakásra fordított összeg 45,5 millió forintra nőtt, az átlagos alapterület pedig 59 négyzetméter lett. 2024-ben a vármegyében értékesített ingatlanok között 18 százalékra mérséklődött a panellakások aránya. Négyzetméterárak tekintetében a házgyári lakásoknál is növekedést hozott az idei év, az átlag 771 ezer forint/m2-re emelkedett. A Hajdú-Bihar vármegyei, átlagosan 54 négyzetméteres panelekhez 39 millió forint feletti összegért juthattak a vásárlók.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 03., 15:55
Több mint 900 jelölést mérlegelve választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és az idén jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS