Meghaladta az 50 millió forintot az otthonteremtésre fordított összeg Pesten

2023. 10. 30., 16:22

Emelkedő négyzetméterárak mellett egyre kisebb alapterületű ingatlanokat vásárolnak a főváros pesti oldalán szerződő ügyfelek a Duna House értékesítési adatai szerint. A fővárosi ingatlantranzakciók 76 százaléka zárult eddig a pesti kerületekben idén, ahol átlagosan 35,6 és 99 millió forint között költöttek a vevők. Az átlagos négyzetméterárak területtől és ingatlantípustól függően 245 ezertől 2,9 millió forintig húzódtak 2023 első három negyedévének eladásai alapján.

„Bár a kerületek közötti népszerűséget vizsgáló felmérés szerint az elmúlt hónapokban egyre inkább előtérbe kerültek a vevői preferenciák tekintetében a budai kerületek, a szeptemberi adatok alapján azonban a korábbi rekorder, a XIII. kerület még mindig nem engedett az első helyből, holtversenyben osztozott Újbudával. A pesti kerületek dobogósai között nagy visszatérőnek számít Zugló is, amelyet ezúttal az új vevők 16,3 százaléka jelölt meg előnyben részesített lokációként az ingatlankeresés során” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Ahogy az érdeklődők által preferált kerületek listáján egyre inkább előtérbe kerültek a budai kerületek és ezáltal háttérbe szorult a befektetők által kedvelt, pesti belvárosi lokáció, úgy a megvalósult szerződéskötéseken is érezhető a változás. Míg a tavalyi év során az összes fővárosi tranzakció 81 százaléka pesti kerületekben található ingatlanokra vonatkozott, addig a 2023 első három negyedévében aláírt adásvételik 76 százalékban szerepeltek pesti lakások és házak. A kerületek közül a pesti oldalon a legtöbb ingatlanra a XIII. kerületben szerződtek végül az ügyfelek, de Zugló, a XVIII. kerület, valamint Erzsébetváros, Teréz- és Józsefváros is számos lezárt ingatlantranzakcióval büszkélkedhet.

Az idei évben eladott pesti ingatlanok adatai alapján 8 százalékkal, 821 ezer forintra emelkedett az otthonteremtés költsége négyzetméterenként. A magasabb áraknak köszönhetően a tavalyinál 5 százalékkal csekélyebb, 62 m2 alapterületű ingatlanok vásárlása mellett döntöttek az ügyfelek, így az ingatlanszerzésre fordított összeg is mindössze 3 százalékkal, 50,7 millió forintra nőtt.

Kerületenként vizsgálva az adatokat megállapítható, hogy a 17 pesti kerület közül csupán a IV. kerületben enyhültek az árak, itt 7 százalékkal került kevesebbe az ingatlanvásárlás négyzetméterenként, mint 2022-ben. Nyolc kerület esetében 10 százalék alatti árnövekedés olvasható ki a Duna House közreműködésével zárt eladások adataiból, míg négy kerületnél 13-18 százalék közötti volt a drágulás. A legjelentősebb, 20 százalékos vagy afölötti négyzetméterár-emelkedés Erzsébetváros (20 százalék), Kispest (20 százalék), a XVI. kerület (22 százalék), valamint a XVIII. kerület (25 százalék) tekintetében mutatható ki.

Négyzetméterár szempontjából Pesterzsébet jelenti a leginkább pénztárcakímélő alternatívát, itt ugyanis 7 százalékos árváltozás után is 574 ezer forintos átlagos négyzetméteráron is megoldható az ingatlanvásárlás, míg a legmagasabb, 1,2 millió forintot meghaladó négyzetméterárral az V. kerületben találkozhatnak az ügyfelek, de Terézváros és a népszerű XIII. kerület is millió feletti áron kínálja a lakások négyzetméterét.

A legjelentősebb kiadást, átlagosan 99 millió forintot az V. kerületi ingatlanvásárlás jelenti a vevők számára, de közel 30százalék-os emelkedés után már a XVI. kerületi ingatlanokra fizetett átlagos összeg is meghaladta a 86 millió forintot. A legkevesebbet, 35,6-37,5 millió forint közötti összeget költöttek otthonteremtésre átlagosan a Soroksáron, Pesterzsébeten, a XIX. kerületben, Csepelen, a XV. kerületben, Kőbányán, valamint Újpesten letelepedők. A pesti oldal kerületei közül a 2023-as tranzakciók szerint hat kerület esetében csökkent a lakásokra kifizetett átlagos ingatlanérték, két kerületnél nem változott, a többinél kisebb-nagyobb arányban nőtt az összeg.

„A kerületek többségében jelentkező négyzetméterár-emelkedés jelentős hatással volt a vevői döntésekre. A változó ingatlanpiacon a gazdasági helyzet, az infláció és a hitelezési nehézségek következtében főként azok vágtak bele az ingatlanvásárlásba, akiknek változó élethelyzetük miatt mindenképpen költözniük kellett, ez pedig jelentősen befolyásolta a választott ingatlanok méretét is. A 2023-as eladások adatai alapján 12 kerület esetében vásároltak az ügyfelek a tavalyinál 2-20 négyzetméterrel kisebb élettérrel rendelkező ingatlanokat” – tette hozzá a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS