Megfizethető otthonok a fővárostól délkeletre

2023. 06. 29., 16:52

Enyhült az ingatlanok áremelkedése a fővárosi agglomeráció egyik legmegfizethetőbb részén idén, ennek ellenére már a délkeleti szektorban is meghaladta az 500 ezer forintot az átlagos négyzetméterár. A szektor tranzakcióinak közel fele, 44 százaléka Gyálon és Gyömrőn zárult a Duna House adatai alapján. A területen Gyálon történt a legnagyobb áremelkedés, a legjelentősebb arányban Gyömrőn váltak kedvezőbbé a négyzetméterárak tavalyhoz képest. Az átlagos ingatlanra fordított összeg Vecsésen volt a legtöbb, 75,2 millió forint.

A budapesti agglomerációs övezet 6 szektora közül a délkeleti szektor az, ahol az egyik legkedvezőbb négyzetméteráron vásárolhatott az utóbbi években ingatlant, aki a főváros vonzáskörzetét preferálta. A többi szektorhoz képest elérhetőbb ár a keresleten is nyomot hagyott, a területen található települések az évek során egyre vonzóbbak lettek a Budapest közelében letelepedők körében.

A pandémia átformálta a vásárlói szokásokat, előtérbe kerültek a kertes családi házak, így a járvány berobbanásának éve óta 1,6 százalékkal gyarapodott a szektor állandó lakosainak száma. A legnagyobb mértékű 3,7 százalékos növekedést Gyömrő lakosságán mutatják az adatok. Alsónémedit is sokan választották, itt volt a második legjelentősebb az állandó lakosok számának emelkedése (2,8 százalék), ugyanakkor például Maglódon 0,2 százalékkal csökkent a lakosok száma 2023-ra.

„A 2022-es év értékesítési adataihoz képest idén más szektorokkal ellentétben árcsökkenés helyett átlagosan 2százalék-os, további áremelkedés zajlott le a fővárosi agglomeráció délkeleti szektorában” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A drágulás következtében így már az egyik legmegfizethetőbb fővárosi agglomerációs szektorban is meghaladja az 500 ezer forint/m2-es átlagos árat az otthonteremtés. A délkeleti szektorba költözők az idei év első öt hónapjának tranzakciói alapján már 511 ezer forintot meghaladó átlagos négyzetméteráron vásárolhattak maguknak otthont. A fő vásárlói motiváció a nagyobba költözés volt, az érdeklődés középpontjában a 100 négyzetméter körüli családi házak álltak, amelyekre átlagosan 54,5 millió forintot költöttek a vevők.

Négyzetméterárak tekintetében a 2022-es év jelentette a csúcsot, 2020-hoz képest Alsónémedin és Gyálon emelkedett a legerősebb mértékben az átlagos négyzetméterár. A településeket külön vizsgálva a 2023-as év Gyál kivételével mindenhol árcsökkenést vagy stagnálást hozott a tavalyi árakhoz képest.

„Azok a vásárlók, akik az energiaárak és az üzemanyagköltségek drágulása ellenére továbbra is az agglomerációs területeken vásárolnának, a délkeleti szektorban 412-617 ezer forint közötti négyzetméterárral kalkulálhatnak” – folytatta a szakértő.

Idén Gyálon lett a legköltségesebb az otthonteremtés, az ingatlanra fordított átlagos összeg megközelítette a 70 millió forintot. Üllőn, Maglódon és Vecsésen stagnáló árakkal találkozhatnak a vevők, utóbbinál költöttek ingatlanra a legtöbbet, 75,2 millió forintot átlagosan. A legjelentősebb enyhülést Gyömrőn mutatták a 2023-as értékesítési adatok, a csökkenés által így ez lett a legalacsonyabb négyzetméterárakkal rendelkező település a szektorban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS