Megfizethető ingatlanárak a Tisza-tónál

2022. 08. 17., 14:17

Megfizethető és sokak által keresett alternatíva a fővárostól másfél óra alatt elérhető Tisza-tó 2022 nyaralópiacán. A három megye határán fekvő tó körüli településeken a megyei átlagárak alatt várják eladó ingatlanok a nyaralót vagy befektetést kereső érdeklődőket.

Az egykor Kiskörei Víztározóként ismert alföldi mesterséges tó, a Tisza-tó kialakítása óta a környező településekkel együtt látványos fejlődésen ment keresztül. Létrejött a saját ökológiája, változatos növény- és állatvilága a Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóterületeként 1999 óta az UNESCO világörökség része.

A tó körüli szabadidős elfoglaltságok, programok kínálata vonzó, a madárrezervátum, a poroszlói ökocentrum kialakításának és az infrastruktúra bővítésének köszönhetően kiemelt turisztikai jelentősége lett mára a területnek.

„A fejlődő turizmus infrastruktúrára tett jótékony hatása az ingatlanárakon is érzékelhető. Míg a balatoni nyaralóárak az egekig érnek, addig az elmúlt évek áremelkedése ellenére a Tisza-tó környéki települések egy átlagos vásárló számára is elérhető alternatívát nyújtanak a nyaralópiacon” – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

„A magyar tengernél ritkaságnak számító, vagy csak millió feletti négyzetméteráron kínált vízparti ingatlanokat kereső közönség nagyobb szerencsével talál elérhető árú ingatlant a tisza-tavi piacon. A Falusi CSOK pedig a vidéki életet választó családok életét könnyíti meg, hiszen a tó közelében több településen is elérhető segítséget jelent az otthonteremtésben” – mondta a szakértő.

A tó Kelet-Magyarország 3 jelentős megyéjének határán fekszik. Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye sem maradt ki az ingatlanpiac változásaiból. A Duna House adatai alapján a pandémia sújtotta 2020-as évhez képest az előbbi kettő esetében harmadával, a Heves megyei tranzakciókat vizsgálva pedig több mint 40 százalékkal drágábban találtak új tulajdonosra az értékesített ingatlanok.

Az átlagos eladási ár Heves és BAZ megyében 21-25 százalékponttal emelkedett, így borsodban átlagosan 17,4, Heves megyében pedig 6 millióval efelett, vagyis 23,4 millió forintért lehet lakást, házat venni.
Négyzetméterár szempontjából BAZ megye vezeti a sort, 2022 első félévének adatai alapján 270 ezer forintba kerül ezen a területen egy négyzetméter.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében az átlagos négyzetméterárak 34 százalékponttal emelkedtek az elmúlt két évben, átlagosan 20,6 millió forintért vásároltak itt ingatlanokat az érdeklődők az idei évben, ami közel 260 ezer forintot jelent négyzetméterenként. Heves megyében találhatnak új otthont legalacsonyabb áron a vásárlók, 240 ezer forint/m2 az átlag 2022-ben.

Aki a tó valamelyik településén szeretne letelepedni vagy ingatlanba fektetni megtakarításait, annak a hevesi oldalon (Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud, Tiszanána, Kisköre) a megyei átlagáraknál 4 százalékkal kedvezőbb átlagos négyzetméterárral kell kalkulálnia, ezeken a településeken átlagosan 22,5 millió forintba kerül az otthonteremtés.

A tó túlsó partján (Tiszafüred, Tiszaszőlős, Tiszaderzs, Abádszalók, Tiszabura) kisebb keretből is megoldható a vásárlás, 200 ezer forint körüli négyzetméterárakon, átlagosan 21 millió forintért már kapható ingatlan.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS