Megállt az áremelkedés, korrigál az ingatlanpiac

2022. 10. 12., 17:19

2022-ben az erős első és a kissé enyhébb második negyedév után az eddigi leggyengébb negyedévét zárta idén az ingatlanpiac, amelyben a Duna House árindexei alapján megállt az áremelkedés.

A Duna House becslése alapján országosan 9200 ingatlantranzakció zajlott szeptemberben, ami 6 százalékos elmaradás az előző hónaphoz képest, ennek ellenére az éves tranzakciószám már így is átlépte a 100 ezres határt szeptemberben. A második negyedévtől érezhető lassulást a változó gazdasági helyzet és az ennek köszönhetően dráguló hitelkamatok okozzák elsősorban a Duna House szakemberei szerint.

Az eddigiekhez hasonló nagyságú visszaeséssel számolva az utolsó negyedévben, az év végére 120-130 ezer tranzakcióval zárhat a lakáspiac. A rezsinövekedés miatti változások további kivárást és bizonytalanságot okoznak eladói és vevői oldalon egyaránt, amely szintén hatással lehet az év utolsó negyedévében mind az árakra, mind az ingatlanpiaci forgalomra.

A DH árindexek változása alapján az előző negyedévek meredek emelkedését korrigálja az ingatlanpiac, az országos lakásárindex nominál értéken stagnált, reál értéken 7 ponttal alacsonyabban zárt. Az egyes ingatlantípusok és lokációk indexei szintén csökkenő, korrigáló képet mutatnak, amely alapján az eddigi emelkedő tendencia megtörni látszik.

A kereslet az egész negyedévben alacsony volt annak ellenére, hogy a negyedév utolsó hónapjában kisebb emelkedéssel zárt a vevői aktivitást mutató keresletindex. Az irányárváltozás egyelőre minimális az ingatlanpiacon, a mozgástér jelenleg még nem a hirdetési árban, hanem a vevői alkuban jelentkezik, amely a harmadik negyedévben ingatlantípustól és területtől függően 3-7 százalék között alakult a piacon.

A jelzáloghitel-piacon az előző év harmadik negyedévével összehasonlítva az ingatlanpiacnál is nagyobb, 30 százalékos csökkenést tapasztaltak a Credipass elemzői, ezzel az idei év leggyengébb negyedévét hagyták maguk után. Az átlagos hitelnagyság országszerte mérséklődött, már a fővárosban sem haladja meg a 20 millió forintot.

A becslés alapján 2022 szeptemberében 82 milliárd forint jelzáloghitel realizálódott, így a harmadik negyedévet 264 milliárdos volumennel zárta a lakáscélú hitelek piaca. A hiteligénylők a legnagyobb arányban 20 éves futamidő mellett, a változó kamatkörnyezetben kiszámíthatóbb, minimum 10 évre fixált kamatozású konstrukciók mellett döntenek, de emelkedett a 30 éves kifutású szerződések száma is.

Kevesebb tranzakció mellett fokozódó befektetői jelenlét jellemzi az ingatlanpiacot a harmadik negyedévben. A főváros kedvelt, belső kerületeiben emelkedett a kislakások és a kiadásra szintén alkalmas, 40-60 négyzetméter nagyságú ingatlanok iránti érdeklődés, a kerületek népszerűségi listáján a korábbi favorit Zugló a tizenegyedik helyre szorult vissza. 2021-ben a pesti ingatlaneladások főként a 20-30 milliós értékkategórián belül történtek, idén már áthelyeződött a hangsúly a 70 millió foront feletti otthonokra.

Éves tekintetben ugyanakkor még emelkedés tapasztalható az árakban, így a budai paneleknél 29, a pesti oldalon pedig 30 százalékkal nőttek az átlagos négyzetméterárak 2021 harmadik negyedévéhez képest. A téglaotthonok esetében 90 millió forint fölé emelkedett az ingatlanra költött összeg Budán, a pesti oldalon 17 százalékos drágulás volt megfigyelhető az értékesítési adatok alapján.

A vidéki ingatlanpiacon a panelek tekintetében folytatódott az átlagos négyzetméterárak emelkedése, az átlagos lakásár a tranzakciók több mint ötödében duplájára nőtt az előző év azonos időszakához képest Kelet-Magyarországon. A tavalyihoz képest jelentősen emelkedett az 50 millió feletti árkategória dominanciája a Pest megyei eladások között.

Gyorsult a lakások forgási sebessége, köztük a panellakások kelnek el a leghamarabb. Nyugat-Magyarországon és Budán a használt téglaépítésűek nehezebben találtak új tulajdonost. Lassult az értékesítési idő az újépítésű ingatlanok piacán is, a harmadik negyedévben meghirdetett lakások száma alig haladta meg a 20 ezret. A legnagyobb kínálatból a XIII., a IX. és a XI. kerületben választhatnak az érdeklődők. Az áltagos négyzetméterár a fővárosi új lakások esetében 1,2 millió forint, a legmagasabb árú kerület a budai I. kerület, ahol az újépítésű ingatlanok átlagos négyzetméterára megközelítette a 3 millió forintot.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS