Az év első tíz hónapjában jelentős mértékben csökkent egyes építőanyagok és építési termékek forgalma, ezért például a magyarországi égetett kerámia tégla- és cserépgyártók felfüggesztették a gyártást, a hazai kereskedelem azonban rendelkezik készletekkel – tájékoztatott a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ).
2023 január és október között az égetett kerámia tégla- és cseréptermékek forgalma terméktípustól függően 40–50 százalékkal vagy azt meghaladó mértékben esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A fehér falazati termékeknél több mint 35 százalékos, az EPS hőszigetelő anyagoknál 20–30 százalékos, az építőkémia termékeknél pedig 5–35 százalék közötti visszaesésről számoltak be a gyártók. A legnagyobb csökkenést elszenvedő magyarországi égetett kerámia tégla- és cserépgyártók szeptember végén és októberben átmeneti kapacitáscsökkentés mellett döntöttek és országosan felfüggesztették ezeknek a termékeknek a gyártását.
A nagymértékben visszaesett kereslet miatt az EPS hőszigetelőanyag-gyártók is kénytelenek voltak a kapacitásokat visszafogni. Ezt részben két- vagy egy műszakos gyártással, a dolgozóik állásidőre küldésével, részben pedig elbocsátásokkal, előre hozott karbantartásokkal érték el.
A megrendelés-állomány tartós visszaesésének oka részben a korábbi évekhez képest költségesebb finanszírozási környezet, a lakossági vásárlóerő csökkenése, továbbá az, hogy elhalasztanak vállalati és felfüggesztenek egyes állami és önkormányzati beruházásokat. A piaci tapasztalatok szerint emellett jelentős a beruházást tervezők körében a további árcsökkenésre számító kivárás is.
A MÉASZ szerint ugyanakkor nem érdemes további árcsökkenésekre számítani. A gyártási költségek ugyanis várhatóan nem fognak csökkenni és a további árcsökkentésekre nem maradt érdemi sáv, ezért az építőanyagok árai alacsonyabbak várhatóan már nem lesznek.
A szövetség szerint a hazai gyártású építőanyagok a kereskedelmi partnereknél legtöbbször azonnal vagy rövid átfutással elérhetők. Ugyanis a gyártókapacitások csökkentése nem befolyásolja a szállítási időket, mivel a magyarországi építőanyag kereskedelemben és a gyártói telephelyeken is jelentős készletek érhetők el. (MTI)
2024-es kilátásokra vonatkozóan intő jel, hogy az újlakásokra vonatkozó építési engedélyek és egyszerűsített bejelentések számának legutóbbi adatok szerinti 43 százalékos visszaesésével párhuzamosan a szerkezetépítési anyagok gyártóinál jelentkezett a legnagyobb visszaesés, amelynek változatlanul maradása végiggyűrűzhet a többi szegmensen és a teljes építőpari értékláncon.
Ezért a MÉASZ elnöksége bízik benne, hogy a Csok Plusz, valamint az előkészítés alatt lévő lakóépület korszerűsítési program remélt elindulása együttesen erősítik az építési-beruházási kedvet, egyúttal kedvező fordulatot eredményeznek. A MÉASZ a kormányzat számára szempontokat és javaslatokat adott Csok Plusz finomhangolásához, valamint az előkészítés alatt álló energetikai korszerűsítési programhoz. A tartós fordulathoz fontos továbbá a széles körben igénybe vehető, a jelenlegi forrásoknál alacsonyabb, 5 százalék körüli beruházási hitelkamatok elérhetővé tétele, valamint hosszú távú, országos bérlakás-fejlesztési program elindítása is.
A MÉASZ közleménye itt érhető el.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.