Már idén teljesülhet a napenergiás célszám

2024. 02. 15., 15:10

Magyarországon január végéig 5720 megawattra nőtt az ipari naperőművek és háztartási napelemes rendszerek összes beépített teljesítménye, így a következő évtized elejére korábban kitűzött 6000 megawattos várakozás már idén teljesülhet – olvasható az Energiaügyi Minisztérium (EM) közleményében.

A Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgált változata a gyors növekedés miatt kétszer nagyobb, 12 ezer megawattos napenergia kapacitással számol 2030-ra. A napelemes bővülés majdnem 1100 megawattal 2022-ben, majd több mint 1600 megawattal 2023-ban is rekordmértékű volt.

Egy közelmúltban közzétett elemzés szerint az európai országok közül Magyarországon a második legmagasabb (18 százalék feletti) a napenergia aránya az áramtermelésben. Háztartási méretű kiserőműből mostanra több mint 257 ezer üzemel belföldön, számuk 2021 végéhez képest közel megduplázódott, az évtized eleje óta több mint négyszeresére nőtt.

A kormány a vállalkozásokat célzó programokkal együtt összesen több mint 200 milliárd forintot fordít a zöldenergia fokozott hasznosítására.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS