Luxusingatlanok: itt a 800 millió forint feletti kínálat

2022. 10. 20., 14:21

833,8 millió lett a végső licit a néhai köztársasági elnök, Göncz Árpád II. kerületi villájának árverésén. Az aukció nyertesének személyét homály fedi, és azt sem tudni, hogy mi lesz a sorsa a jövőben a Vérhalom téri ingatlannak. Az összeg hallatán azonban felmerül a kérdés: mi mást kaphatott volna a vásárló ennyi pénzért a jelenlegi ingatlanpiacon? Íme a Duna House kínálata 800 millió felett.

Az október második hétvégéjén tartott aukción nagy verseny alakult ki a 496 milliós kikiáltási árról induló, kétszintes villaépületért. A Göncz Árpád néhai köztársasági elnök otthonáért vívott licitcsatának végül egy 833,8 millió forintos ajánlat vetett véget. Az új tulajdonos a II. kerületi villával és a hozzátartozó telekkel több mint 1800 négyzetméterre tett szert, ami mellé 5 millió forint értékű ingóság is a birtokába került. A hírt olvasva és a végösszeget látva felmerülhet, vajon mi másra elegendő ez az összeg a mai ingatlanpiacon?

„A luxusingatlanok piacán jártas ember szeme könnyedén hozzászokhatott az elmúlt évek során a 800 millió forint feletti ingatlanárakhoz, a Duna House prémium ingatlanokkal foglalkozó üzletágának jelenlegi kínálatában szereplő prime ingatlanok több mint 8 százaléka ennél is magasabb értéket képvisel” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

2022 ingatlanpiacán azonban nem csak a luxus ér ennyit, számos különböző jellegű és felhasználású épületet tartalmaz a paletta.

Aki nem saját használatra, hanem kizárólag befektetés céljából költ 800 millió forint felett ingatlanra, több lehetőség közül is választhat. A szőlő és bor szerelmeseit 860 millió forintért egy komplett szőlőültetvény és újépítésű pincészet várja a történelmi Egri borvidéken, de a turizmust és az állattartást kedvelők egy közel 11 hektáros területen található, jól működő, bejáratott lovardába is fektethetik vagyonukat. A győri komplexum legelőt, szántót, panziót és egy éttermet is magában foglal.

Ha a vásárló saját maga is szeretné kiélvezni ingatlanbefektetésének előnyeit, akkor országszerte válogathat a magas értéket és sok esetben luxus kategóriát képviselő otthonok közül. A budai kerületek hegyvidékein számos lehetőség kínálkozik 800 millió forint felett a piacon. Az érdeklődő választhat magának és családjának csendesebb alternatívaként egy tágas, medencés, örökpanorámás családi villát borospincével a III. kerületi Táborhegyen vagy egy Makovecz stílusú, háromszintes családiházat Svábhegyen.

Aki viszont szívesebben élne a városi nyüzsgéshez közelebb, annak kiváló választás lehet egy II. kerületi klasszikus, egy nettó 250 négyzetméteres modern, kiváló műszaki felszereltségű, Art Deco villalakás Rózsadombon, a történelmi Gül Baba türbéje közelében. Hasonló árkategóriájú prémium ingatlant találhatunk még a Római parton is, egy csendes, elegáns zsákutcában nemrég vált eladóvá egy fantasztikus, egyedi design bútorokkal megtervezett, loft típusú belsőépítészeti megoldásokkal megálmodott, külső jegyeiben amerikai típusú ház, amely több generáció számára is tökéletes.

800 millió forint feletti összeget a fővárostól távolabb eső területeken is el tudnak költeni ingatlanra a vásárlók. A gödi Duna-parton egy 7 hálós, 2000 négyzetméteres telken elterülő, mediterrán hacienda keresi új tulajdonosát, míg a Velencei-tó mellett egy iparművészek által megálmodott, különleges, 6 méteres belmagassággal rendelkező otthon várja vevőit.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS