Lejjebb adtak igényeikből a fővárosi lakásvásárlók

2023. 06. 16., 12:19

Csökkentek az ingatlanvásárlók igényei a fővárosban, ahol a nagyon jó állapotú otthonok helyett májusban már az eladások közel felében megelégedtek a jó állapottal is – állapította meg a Duna House. A jelentősebb árcsökkenés elmaradása és a nehezített hitelfelvétel miatt azok a vevők, akik már nem tudják vagy nem akarják halogatni a vásárlást, a kedvezőbb ár reményében egyre inkább kénytelenek megbarátkozni lakástípustól függően akár a kevésbé jó, csupán lakható állapotú ingatlanokkal.

A szegmens alakulásával együtt a vevői preferenciák szempontjából is elérkezett a trendforduló az ingatlanpiacon. Mindamellett, hogy a vásárlók jóval megfontoltabbak és egyre alaposabban megvizsgálják az ingatlanok energetikai jellemzőit, vélhetően a várt, nagyobb mértékű árcsökkenés elmaradása miatt mégis kénytelenek voltak lejjebb adni az igényeikből a fővárosban.

„A korábbiakkal ellentétben ugyanis a vevői kereslet középpontjába a nagyon jó állapotúak helyett a jó állapotú ingatlanok kerültek, a budapesti tranzakciók közel fele, 47 százaléka tartozott ebbe a kategóriába a 2023 májusában zárult eladások között”– mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

A Duna House Barométer 2022-es adatai alapján az éves átlagot tekintve közel azonos arányban szerződtek jó (35 százalék) és nagyon jó állapotú ingatlanra (36 százalék) a vásárlók, a minőségi preferencia megoszlása a lakható és a felújítandó állapotú ingatlanok között pedig 21 és 8 százalék volt. A nagyon jó minőségi kategóriába tartozó otthonok a tavalyi év során 31-44 százalékos arányban szerepeltek az eladások között és 7 alkalommal számítottak a legkelendőbb típusnak. A nagyon jó állapotúak legjelentősebb, 44 százalékos többségét a 2022 januári eladásokat vizsgálva mutatták az adatok, amihez képest a Duna House közreműködésével zárult májusi adásvételekben 20 százalékponttal, 24 százalékra csökkent ezeknek az ingatlanoknak az előfordulása.

„Fokozódott azonban a jó állapotúak népszerűsége, a 2022 áprilisában mért legmagasabb, 41 százalékos aránynál is 6 százalékponttal többen szerződtek ilyen típusú otthonra 2023 májusában” – tette hozzá a szakértő.

Különbözik a vevői preferencia azonban attól függően, hogy milyen típusú ingatlant keresnek az érdeklődők, ezért érdemes lakástípusonként is megvizsgálni az adatokat. A téglaépítésű lakások között az áremelkedés ellenére továbbra is a nagyon jó kategória a nyerő a vásárlók körében, az idei évben eladott téglalakások 38százalék-a tartozott ebbe a kategóriába Budapesten.

Átlagosan 1,1 millió forintért lehet ilyen minőségű, esztétikai felújítás nélkül is költözhető téglaépítésű lakáshoz jutni a fővárosban, ami az azonos állapotúak tavalyi, átlagos négyzetméterárához képest 11 százalékos drágulást mutat. Aki megelégszik a jó állapotú téglalakásokkal az a nagyon jó állapotúakénál 21 százalékkal kedvezőbb áron, átlagosan 889 ezer forintért találhat ilyet a kínálatban.

A fővárosban az idén eladott házgyári lakások 51 százaléka jó állapotú volt, az ilyen minőségi kategóriába sorolt lakásokért 712 ezer forintos átlagos négyzetméterárat adtak a vevők. Azok a vásárlók, akik magasabb minőségű panellakásokat választanának, az idei évben átlagosan 5 százalékkal több, vagyis 753 ezer forintos négyzetméterárra készüljenek.

A budapesti családi házat vásárlók 39 százalékos többséggel már a lakható kategóriával is megbarátkoznak, holott 2022-ben még 37 százalékkal a jó állapotúakra volt a legerősebb igény. A nagyon jó állapotért közel 660 ezer forintos négyzetméterárat, a jóért 8 százalékkal csekélyebb, közel 610 ezer forint/m2-t, a lakható állapotért azonban mindössze 532 ezer forintot kell fizetni idén négyzetméterenként, ami a nagyon jó állapotúak négyzetméteráránál 19 százalékkal kedvezőbb összeg.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS