Májusban és júniusban az év eleji szint kétharmadára csökkent az ingatlan adás-vételi tranzakciók havi száma. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa rámutatott, hasonló jelenségre legutóbb a koronavírus-járvány kirobbanását követő hónapokban volt csak példa, amit egy felpattanás követett, de ez most valószínűtlen. A szakember szerint a visszaesés okai között lehet a zöld hitelek felfüggesztése és az, hogy az emberek várják a jövő évi családtámogatási lehetőségek bejelentését.
Az orosz-ukrán háború kitöréséig tovább tartott a pörgés a hazai ingatlanpiacon, a rendkívül erős számokat produkáló januárt és februárt viszont előbb stagnálás, majd visszaesés követte.
Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa elmondta, a rendelkezésre álló adatok szerint májusban és júniusban mindössze az év eleji szint 60-70 százalékát sikerült realizálni a tranzakciószámokban, ami már egy jelentős különbség és a grafikonokon is látványosan megmutatkozik.
„Legutóbb a koronavírus magyarországi megjelenését követően, 2020 második negyedévében tapasztaltunk hasonlót. Akkor viszont ezt a nyáron azonnali visszapattanás követte, hiszen a legtöbben csak elhalasztották a pandémia miatt a vásárlást, amit hamar be is pótoltak. Most egészen más, amit látunk, ugyanis a kereslet tartósan beeshet” – értékelt a szakember.
Úgy véli, azzal, hogy az újranyitás után szinte azonnal felfüggesztették április elején a zöld hitelek befogadását a bankok, sokan inkább kivárták. A családok pedig emellett azt is figyelik, hogy a kormány milyen lehetőségeket kínál 2023-ra. A jövő évi költségvetés tervezetéből ugyanis körvonalazódni látszik, hogy megmarad a családtámogatások rendszere. Továbbra is elérhető lesz a babaváró kölcsön, és újabb támogatási formákra is lehet számítani.
A most már folyamatosnak mondható jegybanki kamatemelések szintén óvatosságra intették a vevőket.
„Jelenleg 6-7 százalékos kamat alatt már nem lehet hitelt felvenni, ami az eddigi 2-3 százalékos ráta után magasnak tűnhet, de ha jobban belegondolunk, mégsem az. 2005-ben a devizahiteleknek volt ekkora kamatlába, a forint alapú hitelekhez akkoriban 10-12 százalékkal lehetett hozzájutni. Arról nem beszélve, hogy a mostani kamatkörnyezet a legegészségesebb a piacnak, mert az a pénzintézeteknek és még az ügyfeleknek is megéri” – értékelt.
Gadanecz Zoltán szerint a befektetési céllal vásárlók zöme már túl van az adás-vételen, ami szintén hatással van a tranzakciószámokra. Hozzátette, sokan az ingatlanok mellett inkább devizában tartják a vagyonukat, a jelentős forintgyengülés miatt ugyanis euróban vagy dollárban tartva értékállóbb lehet a pénzünk.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte: eljöhet az a korszak, hogy az autók és az ingatlanok árát is euróban adják majd meg a tulajdonosok. Példaként említette Romániát, ahol mostanra már ez számít sztenderdnek, mivel ott a többség már átváltja a fizetését euróra. Ha a magyar deviza rövidtávon nem tud erősödni, ennek van realitása Magyarországon is.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.