Az egyre nagyobb kockázatok idén már forgalomcsökkenést hozhatnak a lakáspiacon, de a reálár-szint 2022-ben összességében még nőhet. A trendforduló ugyanakkor egyre valószínűbb az OTP Jelzálogbank legfrissebb, a NAV 2021-es tranzakciós adatait feldolgozó Lakóingatlan Értéktérkép elemzése szerint.
A lakáspiacot a támogatási rendszer és az áprilisi választások előtt hozott, a háztartások büdzséjét érintő kedvező döntések most még viszik előre. A második félévben ugyanakkor már csökkenhet a kereslet, elsősorban a hitelből vásárlók körében, így a tranzakciószám kis mértékben már visszaeshet. Az éves országos árindex viszont reálértéken még nőhet, ez csak 2023-ban fordulhat stagnálásba, majd csökkenésbe. Nominális árcsökkenést ugyanakkor egyelőre nem tart valószínűnek az OTP Jelzálogbank – írták az elemzésről készült keddi közleményükben.
Az előzetes adatok alapján 2021-ben egyharmadával nőtt az ingatlanforgalom. Az adásvételek száma megközelítette a 170 ezret, így közel másfél évtizedes rekord dőlhetett meg tavaly.
A növekedést a 2020-ban, a pandémia miatt elmaradt kereslet késleltetett aktivizálódása, illetve a tavaly bevezetett számos otthonteremtési támogatás segítette. A legnagyobb mértékű, 50 százalékos emelkedés Budapesten volt, míg a községekben és kisebb-nagyobb városokban átlagosan 25-30 százalék között nőtt a tranzakciószám – idézi a közlemény Valkó Dávidot, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzőjét.
Tavaly Pest megyén kívül minden megyében nőtt az adásvételek száma. Győr-Moson-Sopron megyében meghaladta a forgalombővülés az 50 százalékot, 2020-ban ugyanakkor itt estek vissza legjobban, 25 százalékkal az ingatlan-eladások. A megyeszékhelyek közül mindegyikben nőtt a tranzakciók száma. Messze a legnagyobb mértékben, 76 százalékot meghaladóan Győrben, a másik véglet pedig Salgótarján, ahol csak 2 százalékos volt a növekedés. Budapesten az élénkülés minden kerületre érvényes, az élen a XIII. kerület végzett, 90 százalékot meghaladó forgalombővüléssel.
Az országos lakásárszint 2021-ben, az előző évi kisebb megtorpanás után ismét kétszámjegyű mértékben, nagyjából 12,5 százalékkal nőtt a NAV – egyelőre még nem teljes körű – ingatlanforgalmi adatai alapján. Minden településtípusban drágultak a lakóingatlanok, a községekben és a kisebb városokban átlagosan 9-10 százalékkal, Budapesten és a megyei jogú városokban 6, illetve 14 százalékkal nőttek az árak a megelőző évihez képest.
A megyék árlistáján 2020 óta Somogy áll az élen, tavaly négyzetméterenként 520 ezer forint volt az átlag. Pest megye csak kevéssel marad el a félmilliós szinttől, emellett még Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron átlagos négyzetméterára haladja meg a 400 ezret. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, ahol tavaly 138 ezer forint volt a négyzetméterenként ár.
A megyeszékhelyeket vizsgálva ismét Debrecen állt az élen tavaly, átlagosan 492 ezer forintos négyzetméterárral, majd Székesfehérvár 490 ezer, Veszprém 472 ezer és Győr 471 ezer forinttal. A sor másik végére változatlanul Salgótarján került, 164 ezer forintos négyzetméterárral.
Az országos átlagár tavaly kevéssel meghaladta négyzetméterenként az 500 ezer forintot, míg a főváros nélkül számított átlag 349 ezer forint volt. (MTI)
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”