KSH: júliusban 9,6 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma

2021. 09. 09., 12:15

2021. júliusában a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 9,6 százalékkal nőtt a múlt év azonos hónapjához viszonyítva, de 36,1 százalékkal kevesebb volt a járvány kitörése előtti év, 2019 júliusához képest – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal.

A belföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 8,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de 11,1 százalékkal elmaradt 2019 júliusitól. A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 16,2 százalékkal emelkedett, 2019 azonos időszakához viszonyítva 70,0 százalékkal csökkent.

Az előző hónaphoz képest a belföldi vendégéjszakák száma 1,2 millióval, a külföldieké 350 ezerrel volt magasabb. Az összes vendégéjszaka 80 százalékát a belföldi vendégek töltötték el.

A belföldi vendégek az éjszakák 59 százalékát szállodákban töltötték, ahol a növekedés mértéke 7,6 százalékos volt. A panziókban a tavalyival közel megegyező számú, ugyanakkor az üdülőháztelepeken és a kempingekben 2,0, illetve 6,6 százalékkal kevesebb éjszakát regisztráltak. A közösségi szálláshelyeken a táboroztatások újraindulása miatt a forgalom négyötödével, 81,0 százalékkal nőtt. A legnépszerűbb turisztikai régió a Balaton volt, ahol a belföldi vendégéjszakák több mint harmadát regisztrálták.

A külföldi vendégek nagy része szállodában szállt meg, az ott eltöltött éjszakák száma csaknem harmadával, 32,1 százalékkal emelkedett tavaly júliushoz képest. A növekedés Budapesten volt a legnagyobb, 85,9 százalékos.

Az év első hét hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek 29,1 százalékkal kevesebb, összesen 5,6 millió vendégéjszakát regisztráltak. A belföldi vendégek 14,1, a külföldiek 56,9 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, mint a múlt év azonos időszakában.

A kereskedelmi szálláshelyek összes bevétele 25,3 százalékkal múlta felül a tavaly júliusit és elérte 47,524 milliárd forintot, ugyanakkor az első hét hónapban 27,9 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszakához képest és 100,558 milliárd forint tett ki. Ezen belül a szállásdíjbevételek júliusban 25,2 százalékkal, 28,908 milliárd forintra nőttek, de a január-júliusi 57,879 milliárd forint 24,7 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A vendéglátásból származó bevételek 23,2 százalékkal, 11,106 milliárd forintra emelkedtek júliusban, a héthavi 26,406 milliárd forint viszont 30,7 százalékkal kevesebb a tavaly január-júliusinál. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS