Kiugró növekedést hozott az ingatlanárakban Veszprém vármegyében a Balaton népszerűsége

2023. 08. 30., 14:22

Veszprém vármegyében idén 55 százalékkal emelkedtek az átlagos négyzetméterárak 2022-höz képest, az átlagos ingatlanárak alapján pedig már a 60 millió forintot is meghaladja az otthonteremtés. A balatoni települések töretlen népszerűsége és az áremelkedés a vármegyei átlagokon is mély nyomot hagyott. A Veszprémben letelepedők a tavalyinál közel 9 millióval kevesebbet költöttek ingatlanra a Duna House 2023-as értékesítési adatai alapján.

„A balatoni települések négyzetméterárai felfelé húzzák a vármegyei átlagot a Duna House 2023-as adatai alapján. A Veszprém vármegyei ingatlantranzakciók 42 százaléka a tó északi partján található községekben és városokban zárult, míg az adásvételek 29 százaléka a vármegyeszékhelyen és agglomerációjában köttetett” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A vármegyei átlag a 2022-es értékesítési adatok alapján számított 480 ezer forintos négyzetméterenkénti árról 744 ezerre változott az idei év első hét hónapjában történt ingatlanvásárlások szerint, ami 55 százalékos emelkedést jelent. Az otthonteremtésre fordított összeg a tavalyi 44 millió forint helyett 60 millió forintnál is nagyobb kiadást jelentett a területen vásárlók számára 2023-ban. A megnövekedett vételárért cserébe azonban az új tulajdonosok 11 négyzetméterrel csekélyebb, átlagosan 81 négyzetméteres ingatlanokhoz jutottak.

„A királynék városában a Balaton mellett található településekkel ellentétben minimálisan, de csökkent az átlagos négyzetméterár, a tavalyi 608 ezer forint feletti árról 595 ezer forintra változott. A négyzetméterárakkal együtt az otthonteremtés költsége is mérséklődött, a Veszprémben letelepedők 39,8 millió forintot költöttek, átlagosan 67 m2-es alapterületű ingatlanokra” – összegezte a szakértő.

A vármegyei érdeklődők 48százaléka családi házra szerződött idén, az átlagos alapterület 92 négyzetméter, amely a tavalyinál 12 millióval több, vagyis 60,7 millió forintos kiadást jelentett átlagosan a vevők számára. A négyzetméterár a Veszprém vármegyei házak esetében 418 ezer forintról 660 ezer forintra nőtt 2023-ban.

Jelentős számban akadtak olyan otthonteremtők, akik a téglaépítésű lakásokat preferálták, a szerződéskötések 30 százaléka tartozott ide. A nyaralók és családi házak évek óta tartó töretlen áremelkedése miatt egyre többen választják megfizethetőbb alternatívaként a Balatonnál található, saját célra, vagy bérbeadásra vásárolt lakásokat, apartmanokat, amelyek kiugró négyzetméteráraikkal szintén jelentősen formálták a vármegyei átlagot.

Míg tavaly 392 ezer forintot fizettek a vásárlók egy téglaépítésű lakásért a vármegyében, addig az idei évben már az 1 millió forintot közelítette, 930 ezer forint volt a négyzetméterenkénti átlag. Aki Veszprém vármegyében téglaépítésű lakás vásárlásán gondolkodik, annak érdemes a 2023-as értékesítési adatok alapján 57,6 millió forintos kiadással számolnia, amiért azonban egy élhető, 62 négyzetméteres lakás kapható.

Emelkedett a panellakások népszerűsége a területen, a vásárlók 16 százaléka szerződött házgyári lakásra a vármegyében. A legtöbb ilyen ingatlan Veszprémben kelt el, átlagosan 564 ezer forint/m2-ért, ami az átlagos, 59 négyzetméteres lakásmérettel számolva 33,5 millió forint ráfordítást igényelt a vevők részéről.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 09., 18:20
Kiválóan teljesített a Széchenyi Kártya Program 2025 első félévében, a programban részt vevő bankok 8555 beruházási célú hiteligényt fogadtak be 264,7 milliárd forint összegben – számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS