Kiugró növekedést hozott az ingatlanárakban Veszprém vármegyében a Balaton népszerűsége

2023. 08. 30., 14:22

Veszprém vármegyében idén 55 százalékkal emelkedtek az átlagos négyzetméterárak 2022-höz képest, az átlagos ingatlanárak alapján pedig már a 60 millió forintot is meghaladja az otthonteremtés. A balatoni települések töretlen népszerűsége és az áremelkedés a vármegyei átlagokon is mély nyomot hagyott. A Veszprémben letelepedők a tavalyinál közel 9 millióval kevesebbet költöttek ingatlanra a Duna House 2023-as értékesítési adatai alapján.

„A balatoni települések négyzetméterárai felfelé húzzák a vármegyei átlagot a Duna House 2023-as adatai alapján. A Veszprém vármegyei ingatlantranzakciók 42 százaléka a tó északi partján található községekben és városokban zárult, míg az adásvételek 29 százaléka a vármegyeszékhelyen és agglomerációjában köttetett” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A vármegyei átlag a 2022-es értékesítési adatok alapján számított 480 ezer forintos négyzetméterenkénti árról 744 ezerre változott az idei év első hét hónapjában történt ingatlanvásárlások szerint, ami 55 százalékos emelkedést jelent. Az otthonteremtésre fordított összeg a tavalyi 44 millió forint helyett 60 millió forintnál is nagyobb kiadást jelentett a területen vásárlók számára 2023-ban. A megnövekedett vételárért cserébe azonban az új tulajdonosok 11 négyzetméterrel csekélyebb, átlagosan 81 négyzetméteres ingatlanokhoz jutottak.

„A királynék városában a Balaton mellett található településekkel ellentétben minimálisan, de csökkent az átlagos négyzetméterár, a tavalyi 608 ezer forint feletti árról 595 ezer forintra változott. A négyzetméterárakkal együtt az otthonteremtés költsége is mérséklődött, a Veszprémben letelepedők 39,8 millió forintot költöttek, átlagosan 67 m2-es alapterületű ingatlanokra” – összegezte a szakértő.

A vármegyei érdeklődők 48százaléka családi házra szerződött idén, az átlagos alapterület 92 négyzetméter, amely a tavalyinál 12 millióval több, vagyis 60,7 millió forintos kiadást jelentett átlagosan a vevők számára. A négyzetméterár a Veszprém vármegyei házak esetében 418 ezer forintról 660 ezer forintra nőtt 2023-ban.

Jelentős számban akadtak olyan otthonteremtők, akik a téglaépítésű lakásokat preferálták, a szerződéskötések 30 százaléka tartozott ide. A nyaralók és családi házak évek óta tartó töretlen áremelkedése miatt egyre többen választják megfizethetőbb alternatívaként a Balatonnál található, saját célra, vagy bérbeadásra vásárolt lakásokat, apartmanokat, amelyek kiugró négyzetméteráraikkal szintén jelentősen formálták a vármegyei átlagot.

Míg tavaly 392 ezer forintot fizettek a vásárlók egy téglaépítésű lakásért a vármegyében, addig az idei évben már az 1 millió forintot közelítette, 930 ezer forint volt a négyzetméterenkénti átlag. Aki Veszprém vármegyében téglaépítésű lakás vásárlásán gondolkodik, annak érdemes a 2023-as értékesítési adatok alapján 57,6 millió forintos kiadással számolnia, amiért azonban egy élhető, 62 négyzetméteres lakás kapható.

Emelkedett a panellakások népszerűsége a területen, a vásárlók 16 százaléka szerződött házgyári lakásra a vármegyében. A legtöbb ilyen ingatlan Veszprémben kelt el, átlagosan 564 ezer forint/m2-ért, ami az átlagos, 59 négyzetméteres lakásmérettel számolva 33,5 millió forint ráfordítást igényelt a vevők részéről.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS