Ki tud lakást venni az átlagkeresetből?

2022. 02. 10., 13:26

A KSH legfrissebb, magyarországi keresetekről szóló elemzése szerint 2021 novemberében bruttó 482.400 forint volt az átlagkereset, a tavaly január-novemberi időszakot vizsgálva pedig kiderült, hogy a legjobban a pénzügyi, biztosítási szektorban, a legrosszabbul pedig a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területen dolgozók kerestek. Mit jelenthet mindez, ha ingatlanvásárlási szempontból nézzük? A Duna House Pénzügyek szakértői kiszámolták.

Tavaly novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 482.400, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 320.800 forint volt, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – számolt be a statisztikai hivatal.

Ez utóbbi összegből a Jövedelemarányos Törlesztési Mutató nyújtotta teljes kihasználtsággal és a hitelfedezeti mutató maximumával számolva 20 évre, 10 éves kamatperiódusú, 5 százalékos kamatfixállással 24,5 millió forint hitelt vehetne fel egy egyedülálló. A 2,5 százalékos zöldhitellel kalkulálva a hitelösszeg elérheti a 30 milliót is.

A két esetben a 20 százalékos önerőt 6,125, illetve 7,5 millió forint jelentené, a kínálatból pedig a 30,6-37,5 millió forint közötti ingatlanok is szóba kerülhetnek lakásvásárláskor.

Mire lehet ez elég? A Duna House Barométer legfrissebb adatai szerint a fővárosban egy pesti panel, vagy jó esetben egy budai oldalon lévő változata is kijöhet ebből az összegből. Könnyebb a dolga annak, aki vidékben gondolkodik, hiszen a keleti és a nyugati országban is beleférhet a keretbe: a panelek ugyanis átlagosan 18,8, a téglalakások pedig 23,9 millió forintért kaphatók.

Két fős kereső háztartás esetén nagyobb, 14,625 millió forintos önerővel számolva már 58,5 millió forint is felvehető az átlagkeresetből. Az összes jövedelem így már 500 ezer forint feletti, amelyre a pénzügyi közvetítők egyedi kamatkedvezményt tudnak elérni a bankoknál.

Az önerő és a hitel összesen így már több mint 73 millió forintos ingatlantértéket eredményez, amiből már Budapesten is viszonylag széles körben választhatunk. Főleg, ha ez még kiegészül a kettő vagy három gyermek után járó, új lakásra vonatkozó CSOK-kal, akkor akár 83 milliós keretet is megszabhatnak maguknak a potenciális vásárlók. Újépítésű ingatlanhoz ráadásul a zöldhitel és a CSOK mellett 5 százalékos ÁFA-visszatérítés is igényelhető, ami ugyancsak tovább bővíti a lehetőségeket, egészen közel 102 millió forintig.

A pénzügyi, biztosítási szektorban dolgozók kerestek a legjobban, bruttó 745.300 forintot a 2021 január-november közötti időszakban. Velük szemben a legalacsonyabb átlagkeresetet, bruttó 264.800 forintot a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén munkát vállalók vitték haza.

Ha optimalizálnák hitelfelvételi lehetőségeiket az egy-egy adott szektorban dolgozó felek, akkor a családok előbbi esetben 146,5, utóbbiban pedig mindössze csak 54,625 millió forintos forgalmi értékű lakásban gondolkodhatnának. A legmagasabb és a legalacsonyabb átlagkeresetű szektorok lehetőségei között tehát közel 100 millió forintos lehet a különbség.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS