Ki, mit és mennyiért vásárol az ingatlanpiacon?

2023. 12. 09., 13:23

Épphogy nagykorú lett az Otthon Centrum (OC) közreműködésével lakást vásárló legfiatalabb vevő, míg a legidősebb megközelítette a 90. életévét, a vásárolt ingatlanok országos átlagértéke pedig elérte 43 millió forintot – derült ki az OC vevőprofil alapján készített összegzéséből.

Az idei évben az Otthon Centrum közreműködésével ingatlant vásárlók átlagéletkora 46 év, a legfiatalabb vásárló 18 éves, míg a legidősebb 87 éves volt. A legkevesebb összegből a 18-29 év közöttiek vásároltak, átlagosan 32,1 millió forintért, míg a 40-49 év közötti korosztály 45,2 millió forintot költött új ingatlanra. A vásárolt ingatlanok átlagértéke 43,1 millió forint, ami 5,5 százalékkal magasabb ár a tavalyi átlagértéknél.

A vásárlók 69,8 százaléka készpénzzel fizetett, míg a hitelt felvevők aránya mindössze 17,6 százalék volt, az állami támogatásokat is igénybe vevők aránya pedig 12,5 százalék. A készpénzzel fizetés leginkább a 65 évnél idősebb korosztályra jellemző, a generáció tagjainak 95 százaléka döntött így. A hitelt felvevők aránya a 18-29 év közöttiek körében a legmagasabb 28 százalékkal, míg az állami támogatással a 30-40 év közöttiek éltek legnagyobb, 26,6 százalékos arányban. Utóbbi azzal magyarázható, hogy a legtöbb lakhatási támogatás és állami kedvezmény házassághoz, illetve családalapításhoz kötött.

Az ingatlantípusok rangsorában a használt házak a legkedveltebbek, az OC közreműködésével vásárló ügyfelek 39 százaléka döntött ilyen típus mellett. Használt lakást az összes ügyfél 34,7 százaléka vásárolt, míg panelre a vevők 17,2 százalék voksolt. A legkevesebben új építésű lakást vettek, mindössze az OC-ügyfelek 9,1 százaléka határozott így.

A családi ház a 30-39 év közöttiek körében a legnépszerűbb (46,4 százalék), de az újépítésű lakás vásárlása is ebben korosztályban a legmagasabb (8,4 százalék). A téglalakás a 65 évnél idősebbek körében a legkedveltebb (41,4 százalék), míg a paneleket a nyugdíj előtt álló, 50-64 év közöttiek vásárolták a legtöbben (20,9 százalék).

Nem meglepetés, hogy az új építésű lakások átlagértéke a legmagasabb, 72,5 millió forinttal. A második legdrágább ingatlantípus a használt lakás, országos átlagban 46,8 millió forintot áldoztak rá a vevők. A használt házak átlag értéke jócskán lemaradva 37,6 millió forint, míg a legolcsóbb kategóriába a panelek kerültek, átlagosan 32,6 millió forintért keltek el idén.

A vevők között a nők egy hajszállal vezetnek (50,6 százalék) a férfiak előtt (49,4 százalék). A nők aránya az életkor előre haladtával a nyugdíjas korúak, a 65 évnél idősebbek között a legnagyobb (61 százalék), míg a férfiak vevőként a 30-39 év közötti életszakaszban dominálnak az ingatlanpiacon (55 százalék).

Idén az OC hálózata révén a legtöbben Budapest belvárosában vásároltak ingatlant (15,3 százalék), majd Pest vármegye (15 százalék) és a külső pesti kerületek (14,7 százalék) a sorrend. Valamivel lemaradva követik a dobogósokat a községek (13 százalék) és a kisebb városok (12,7 százalék). Megjegyzendő, hogy az összes vásárló tekintélyes hányada a budai kerületek mellett döntött (10,5 százalék). Nem sokkal kevesebben szavaztak a régió központokra (9,7 százalék), a 19 megyei jogú városban pedig eloszlott a többi ügyfél (9,2 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS