Ki, mit és mennyiért vásárol az ingatlanpiacon?

2023. 12. 09., 13:23

Épphogy nagykorú lett az Otthon Centrum (OC) közreműködésével lakást vásárló legfiatalabb vevő, míg a legidősebb megközelítette a 90. életévét, a vásárolt ingatlanok országos átlagértéke pedig elérte 43 millió forintot – derült ki az OC vevőprofil alapján készített összegzéséből.

Az idei évben az Otthon Centrum közreműködésével ingatlant vásárlók átlagéletkora 46 év, a legfiatalabb vásárló 18 éves, míg a legidősebb 87 éves volt. A legkevesebb összegből a 18-29 év közöttiek vásároltak, átlagosan 32,1 millió forintért, míg a 40-49 év közötti korosztály 45,2 millió forintot költött új ingatlanra. A vásárolt ingatlanok átlagértéke 43,1 millió forint, ami 5,5 százalékkal magasabb ár a tavalyi átlagértéknél.

A vásárlók 69,8 százaléka készpénzzel fizetett, míg a hitelt felvevők aránya mindössze 17,6 százalék volt, az állami támogatásokat is igénybe vevők aránya pedig 12,5 százalék. A készpénzzel fizetés leginkább a 65 évnél idősebb korosztályra jellemző, a generáció tagjainak 95 százaléka döntött így. A hitelt felvevők aránya a 18-29 év közöttiek körében a legmagasabb 28 százalékkal, míg az állami támogatással a 30-40 év közöttiek éltek legnagyobb, 26,6 százalékos arányban. Utóbbi azzal magyarázható, hogy a legtöbb lakhatási támogatás és állami kedvezmény házassághoz, illetve családalapításhoz kötött.

Az ingatlantípusok rangsorában a használt házak a legkedveltebbek, az OC közreműködésével vásárló ügyfelek 39 százaléka döntött ilyen típus mellett. Használt lakást az összes ügyfél 34,7 százaléka vásárolt, míg panelre a vevők 17,2 százalék voksolt. A legkevesebben új építésű lakást vettek, mindössze az OC-ügyfelek 9,1 százaléka határozott így.

A családi ház a 30-39 év közöttiek körében a legnépszerűbb (46,4 százalék), de az újépítésű lakás vásárlása is ebben korosztályban a legmagasabb (8,4 százalék). A téglalakás a 65 évnél idősebbek körében a legkedveltebb (41,4 százalék), míg a paneleket a nyugdíj előtt álló, 50-64 év közöttiek vásárolták a legtöbben (20,9 százalék).

Nem meglepetés, hogy az új építésű lakások átlagértéke a legmagasabb, 72,5 millió forinttal. A második legdrágább ingatlantípus a használt lakás, országos átlagban 46,8 millió forintot áldoztak rá a vevők. A használt házak átlag értéke jócskán lemaradva 37,6 millió forint, míg a legolcsóbb kategóriába a panelek kerültek, átlagosan 32,6 millió forintért keltek el idén.

A vevők között a nők egy hajszállal vezetnek (50,6 százalék) a férfiak előtt (49,4 százalék). A nők aránya az életkor előre haladtával a nyugdíjas korúak, a 65 évnél idősebbek között a legnagyobb (61 százalék), míg a férfiak vevőként a 30-39 év közötti életszakaszban dominálnak az ingatlanpiacon (55 százalék).

Idén az OC hálózata révén a legtöbben Budapest belvárosában vásároltak ingatlant (15,3 százalék), majd Pest vármegye (15 százalék) és a külső pesti kerületek (14,7 százalék) a sorrend. Valamivel lemaradva követik a dobogósokat a községek (13 százalék) és a kisebb városok (12,7 százalék). Megjegyzendő, hogy az összes vásárló tekintélyes hányada a budai kerületek mellett döntött (10,5 százalék). Nem sokkal kevesebben szavaztak a régió központokra (9,7 százalék), a 19 megyei jogú városban pedig eloszlott a többi ügyfél (9,2 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS