K&H: percenként 9,5 millió forinttal nyitott az új korszak

2020. 03. 03., 17:30

Hétfőn a K&H-nál közel 13,7 milliárd forint értékben több mint 97 ezer olyan átutalást végeztek, amelyek néhány másodpercen belül teljesültek is a célszámlákon – számolt be a K&H az azonnali fizetési rendszer első napjáról.

A bank ügyfelei közel 82 ezer alkalommal indítottak és fogadtak bankon kívüli, míg több mint 15 ezer alkalommal bankon belüli tranzakciókat. A K&H-nál az első napon 2330 darab másodlagos azonosítót regisztráltak, ami lehet e-mail cím, mobiltelefonszám, adóazonosító jel és adószám is. Így ugyanis az utaláshoz nem szükséges a bankszámlaszámot tudni.

Ennyi ment, ennyi jött

„Hétfőn éjfélig a K&H-s ügyfelek több mint 43 ezer azonnali átutalást indítottak 5,5 milliárd forintot is meghaladó értékben más bankoknál lévő folyószámlákra, amelyek rögtön meg is érkeztek. Ezzel párhuzamosan a K&H-s ügyfelek közel 39 ezer darab utalást kaptak más bankokból 4,7 milliárd forint összegben. A bank ügyfelei több mint 15 ezer alkalommal indítottak és fogadtak bankon belüli tranzakciókat 3,4 milliárd forint értékben. Percenként átlagosan 30 darab utalás ment ki, és 27 utalás futott be az azonnali fizetési rendszer első napján” – mondta Németh László, a K&H számlavezetés és bankkártya termékmenedzsment vezetője. „Részeredményekről van szó, a következő napokban, hetekben hatványozottan növekedhet az azonnali tranzakciók száma és összege.”

Bankszámla helyett

Az azonnali fizetési rendszer indulásával párhuzamosan a K&H a többi bankhoz hasonlóan bevezette a másodlagos azonosítókat, amelyek az eddiginél sokkal egyszerűbbé teszik az átutalásokat. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aki mostantól szeretne 10 millió forintos összeghatárig utalni egy lakossági számlára, akkor nem muszáj tudnia a kedvezményezett számlaszámát. Elég megadnia a másodlagos azonosítót (e-mail cím, mobil telefonszám, adószám, adóazonosító jel). Fontos, hogy ez a megoldás csak abban az esetben működik, ha a kedvezményezett regisztrálja a bankjánál a szóban forgó adatokat – emelte ki a K&H szakértője.

Azt is elmondta, hogy K&H-nál a regisztráció a netbankos és a mobilbankos felületen egyszerűen megoldható, de a bankfiókokban is elérhető. A K&H-nak eddig 2330 darab másodlagos azonosítót regisztráltak, de a bank szerint a rendszer mostani indulása után tömegesen adják majd meg az adatokat ügyfelek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS