Július volt eddig az év legerősebb hónapja az ingatlanpiacon

2024. 08. 12., 14:10

A júniusi enyhülés után a Duna House által júliusra becsült 11 538 tranzakcióval az év eddigi legerősebb hónapját zárta az ingatlanpiac; az előző hónaphoz képest 23,7 százalékos, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 88,9 százalékos volt a növekedés.

Mind a vidéki, mind a fővárosi területeken emelkedett a leggyorsabban értékesíthető ingatlantípus, vagyis a panellakások átlagos négyzetméterára a Duna House 2024. júliusi adatai szerint. A keleti országrészben 573 ezer, míg a nyugati területeken 550 ezer forintos átlagos négyzetméterárral kalkulálhatnak a vevők, a főváros budai oldalán 930 ezer forintra, Pesten 820 ezer forintra nőtt az ár. A házgyári lakások tulajdonosai vidéken 2–4 százalékos arányban enyhítették az irányárat, a vevő alkunak 4-5 százalékos teret hagytak. Irányár-változásra Budán nem, a pesti oldalon 2 százalékos arányban volt példa. A budai oldalon mindössze 1 százalékos vevői alkura volt lehetőség, a pesti oldalon vásárlóknak 3 százalékos mozgástere volt az irányárhoz képest.

A vidéki téglaépítésű otthonok terén is jelentős emelkedést mutatnak a hónapban értékesített ingatlanok árai az előző év azonos időszakához mérten: keleten 374, nyugaton 466 ezer forint volt a négyzetméterenkénti átlag. A fővárosban azonban a budai kerületek kivételével mindenütt csökkenést mutatnak a téglaépítésű értékesítési adatok. Míg egy évvel ezelőtt Budán a lakások több mint fele 600–900 ezer forint közötti négyzetméteráron kelt el, addig idén júliusban 28 százalékkal az 1,2–1,4 millió forint közötti árkategória dominált. Budán ingatlanérték tekintetében is jelentős volt a változás, tavaly júliusban 39 százalékban az 50–60 millió forint közötti értékű otthonokra szerződtek inkább a vevők, 2024 júliusában ugyanekkora arányban már a 70 millió forint feletti vételárú ingatlanokat választották az ügyfelek.

A hazai ingatlanpiacon országosan a jó állapotú ingatlanok felé irányult a kereslet. A felújítandó ingatlanok aránya a fővárosi és a nyugat-magyarországi tranzakciók között 8–8 százalék volt, míg keleten és Pest vármegyében 9–9 százalékban döntöttek a vevők felújítandó otthon vásárlása mellett.

A fővárosban ingatlant vásárlók 32 százalékát a befektetési cél motiválta, emellett a tavalyival megegyező mértékben szerződtek első lakásukra is az ügyfelek. Ingatlanbefektetésre 66,4 millió forintot, első lakásra 46,5 millió forintot szántak átlagosan. A Duna House közreműködésével zárult vidéki adásvételek adatai szerint zömében a befektetési cél (29 százalék) motiválta ingatlanszerzésre a vevőket, több mint negyedük nagyobb ingatlanra szerződött. Az első lakásukat szerzők aránya a tavalyi 28 százalékról 19 százalékra csökkent. A befektetők 31,9 millió forintot, a nagyobba költöző ügyfelek 55,1 milliót, míg az első lakásukat vásárlók 37,6 millió forintot fordítottak otthonteremtésre.

A fővárosban a legfőbb eladási okok között 29 százalékkal a nagyobb ingatlanba költözés, míg 27 százalékkal a korábbi befektetés értékesítése szerepelt, míg a vidéki területeken a leggyakoribb eladói motiváció 24–24 százalékos aránnyal a nagyobb ingatlanba költözés mellett a korábbi ingatlanbefektetés értékesítése volt.

Jelzáloghitel-piac

Az ingatlanpiaccal szemben a hazai jelzáloghitel-piacon érezhetőbb enyhülést hozott a nyári időszak. A cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkája, a Credipass magyarországi adatai szerint idén júliusban 115 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott. Az MNB által júniusra becsült adathoz képest így 10 százalékkal csökkent a piaci aktivitás, az előző év azonos időszakához képest azonban továbbra is jelentős, 129 százalékos emelkedést jeleznek az adatok. Az enyhén mérséklődő tendencia a beadott hitelkérelmek számán is érezhető, ami a következő hónapokban várhatóan a folyósított hitelvolumen csökkenéséhez vezethet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS