2022 januárjában erős érdeklődés mellett 10 815 darab ingatlantranzakció realizálódott a Duna House becslése szerint. Ugyan 2021 januárjához képest 3 százalékos korrekciót mutat, a 2020-as adatokhoz viszonyítva 9 százalékkal nagyobb forgalom generálódott. A Duna House keresletindexe jelenleg 96 ponton áll, ami ugyan alacsonyabb érdeklődést mutat, mint tavaly, ám 2021 azonos időszaka a bevezetett állami támogatások – és áttolódott hatásuk – miatt rendkívüli erős volt.
A hitelpiac nem lassított le az új évre. A Duna House Pénzügyek adatai alapján 100 milliárd forint jelzáloghitel realizálódott hazánkban, ami az eddigi legerősebb évkezdés lehet az elmúlt években. 2020-ban 80, 2021-ben mindössze 59 milliárd forintos hitelvolumennel kezdett a januári piac. A folyósított jelzáloghitelek volumenében egyelőre nem érződik erősen a kamatemelési ciklus, a beadott igényekben azonban már látszik az új igénylések mérséklődése, így a következő hónapokban csökkenő folyósított hitelvolumenre számolnak a szakemberek.
Budán és Pesten egyaránt a 900 ezer forint feletti négyzetméteráron értékesített lakások voltak többségben – 48, illetve 28 százalékkal. Pesten továbbra is kiegyenlített kereslet mutatkozik az értékesített lakások árának szempontjából, habár tavaly januárhoz képest közel felére esett vissza a 25-30 millió forint között eladott ingatlanok aránya, és jelentősen nőtt a 70 milliónál drágább otthonok részesedése. Ezzel szemben Budán inkább a középárkategóriás, vagyis a 35-60 millió forintos lakások aránya nőtt, a legdrágábbak értékesített daraszáma pedig 25 százalékponttal esett vissza 2020 januárjához képest. Ez is azt jelzi, hogy a főváros budai oldalán inkább a kisebb lakások adták a tranzakciók nagyobb részét.
Budapest agglomerációjában is jelentősen megváltozott a kereslet: az adásvételek közel negyedét 600 ezer forintos négyzetméteráron kötötték meg, így az itt értékesített ingatlanok többsége (31 százalék) minimum 40 millió forintba került. Nyugat- és Kelet-Magyarországon továbbra is a 250 ezer forintos négyzetméterár alatti ingatlanok voltak a legkelendőbbek januárban. Összességében pedig jellemzően 15-20, illetve 40 millió forint feletti összeget fizettek ezekért az otthonokért a vidéki vevők.
A januárban értékesített panelekért keleten átlagosan 412, nyugaton 383 ezer forintot fizettek négyzetméterenként. A fővárosban az átlagos négyzetméterár már 600 ezer fölé emelkedett a paneleknél és a téglalakásoknál is, ám utóbbi esetében a potenciális vevőknek a belvárosban közel 900 ezer, Budán pedig több mint 1 millió forintos négyzetméterárral kell számolniuk. A kerületek között ismét Angyalföld volt a legnépszerűbb, a vevők 20,7 százaléka jelölte meg preferenciaként ezt a városrészt. Ugyanakkor a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva nőtt az érdeklődés a belvárosi kerületek iránt.
Míg Budapesten a kiváló állapotú ingatlanokat keresték a legtöbben, addig vidéken sokkal nyitottabbak voltak a lakható lakások iránt. A pesti agglomerációban volt a legmagasabb (13 százalék) azon vásárlók aránya, akik felújítandó otthonra szerződtek. A fővárosban és vidéken egyaránt a befektetési céllal történő vásárlás volt a legfőbb vevői motiváció, átlagosan közel 50, illetve 30 millió forintot költöttek ilyen típusú ingatlanokra idén januárban. Vidéken ugyanakkor a vásárlók közel negyedét motiválta a nagyobb ingatlanba költözés és az első lakás vásárlása is, amire 40, illetve 26 millió forintot fordítottak.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.