Jelentősen emelkedett a telkek ára, csak közben eltűntek a vevők

2023. 12. 05., 14:10

Budapest az országos árrekorder a családi ház építésére alkalmas telkek átlagos négyzetméterárában, ugyanakkor vidéken a fővárosinál nagyságrendekkel olcsóbb árakat mutatott ki az Otthon Centrum országos felmérése. Eközben az egy évvel ezelőtti vevőszám majdnem a felére csökkent.

„A tavalyi év azonos időszakához képest 20 százalékkal emelkedett az átlagos telekár, ugyanakkor a vevők az előző évinél 40 százalékkal kevesebb építési telket vásároltak idén. Ennek egyik oka lehet a CSOK körüli bizonytalanság, hiszen sokáig nem lehetett tudni, hogy lesz-e folytatása az állami támogatásnak, és ha igen, miként alakul át a támogatási rendszer” – árnyalta az Otthon Centrum (OC) építési telkekre vonatkozó országos összegzésének legfontosabb megállapításait Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető kiemelte, hogy a telekárak tekintetében a főváros megingathatatlanul őrzi vezető helyét, továbbra is itt lehet a legdrágábban építési telekhez jutni. A családi ház, ikerház építésre alkalmas telekért a XIV. kerületben idén már 125 ezer forintot kértek négyzetméterenként, de a városszéli, budafok-tétényi XXII. kerületben is 80 ezer forint az átlagos négyzetméterár.

A Budapesthez közeli településeken is több tízezer forintos négyzetméterár az irányadó: az idei rekorder Nagykovácsi 70 ezer forinttal, míg Csömörön és Diósdon 60 ezer, Törökbálinton 57 ezer forint a fajlagos ár. A Budapesttől való távolság perdöntő az árképzésben, így a fővárosi ár töredékéért lehet telket vásárolni Cegléden és Esztergomban. A két településen a négyzetméterár átlagértéke 5 ezer forint.

A nagyvárosok esetében jelentős szórást mért az OC: a legdrágábban Székesfehérváron lehet telket vásárolni, ahol négyzetméterenként 51 ezer forintot kértek, míg Debrecenben 28 ezer forintot, Sopronban pedig 15 ezer forintot. A sor végén (a már említett Esztergomon kívül) Szekszárd végzett a megyei jogú városok között, ahol mindössze 10 ezer forintba kerül a családi házak építésére alkalmas telkek négyzetmétere. A Székesfehérvárral szembeni több, mint ötszörös árkülönbség csak részben magyarázható a két város közötti különbséggel, ugyanis a Tolna vármegyei megyeszékhelyen jellemzően a város külső részein, az infrastruktúra szempontjából kedvezőtlenebb telkeket értékesítették.

A kisebb települések relatíve még mindig olcsók, négyzetméterenként néhány ezer forintért lehet telekhez jutni. Hajdúsámsonon átlagosan 7 ezer, Ajkán 3 ezer forint egy négyzetméternyi építési telek.

„Az országos összesítés szerint a családi- és ikerházak építésére alkalmas telkek átlagos négyzetméterára 20,4 százalékkal, 12,9 ezer forintra drágult idén. Az áremelkedés mértéke azonban jelentős differenciát tükröz, a jó helyen fekvő és kiépített infrastruktúrájú telkek áremelkedése jóval nagyobb volt a kedvezőtlen adottságúaknál, mivel előbbiekre sokkal nagyobb kereslet mutatkozott” – elemezte a trendeket Soóki-Tóth Gábor

 A szakember megjegyezte: a telkek árazásában sokat számít a lokáció (például a vízparttól való távolság); ugyanakkor hatással van a fajlagos árra a méret is, a kisebb telkek négyzetméterre vetítve jellemzően drágábbak, míg a nagyobbak (amelyek főként vidéken és a kisebb településeken fordulnak elő) fajlagosan olcsóbbak. Ugyanakkor a beépíthetőség, valamint a közművek megléte szintén befolyásolja az árat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Összesen 2,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásra pályázhat október 15-étől országszerte 2800 vidéki, egész évben nyitva tartó büfé. Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is. Pályázni november 30-ig lehet – hívja fel a figyelmet a Magyar Turisztikai Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS