Jegybanki elemzés a 15 százalék feletti inflációról

2022. 09. 08., 14:11

Az infláció a júliusi 13,7 százalék után augusztusban 15,6 százalék volt, a növekedést főként az élelmiszerek árindexének emelkedése magyarázza – írja elemzésében az MNB szakértője.

Az inflációs főcsoportok árváltozásait Rippel Géza az alábbiak szerint foglalta össze:

Az iparcikkek árai 1,9 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest – szemben a historikusan jellemző 0 százalék körüli augusztusi havi árváltozással –, így az iparcikkek éves inflációja 16,4 százalékra emelkedett. A termékkörön belül a tartós és a nem tartós iparcikkek árindexe egyaránt nőtt. A tartós iparcikkek áremelkedése döntően az új személygépkocsik árnövekedéséhez kapcsolódott, míg a nem tartós iparcikkek esetében az áremelkedés széleskörű volt.

A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal nőttek. Az elmúlt évekre jellemző augusztusi átárazásnál magasabb áremelkedés történt, ami a szolgáltatások széles körében jellemző volt. Az élelmiszerekhez kapcsolódó szolgáltatások (éttermi és étkezési szolgáltatások, büféáruk) inflációja tovább gyorsult. A piaci szolgáltatások éves árindexe 11,1 százalék volt.

Az élelmiszerek inflációja 33,6 százalékra emelkedett, a termékkörön belül a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árindexe egyaránt számottevően emelkedett. Júliushoz képest az élelmiszerek árai 3,4 százalékkal nőttek, míg az elmúlt években az árak mérséklődése jellemezte a termékcsoportot augusztusban. A feldolgozott és a feldolgozatlan élelmiszerek esetében az áremelkedés egyaránt széles körben jellemző volt.

Az alkohol, dohány termékkör ára júliushoz képest 1,9 százalékkal nőtt. Az árnövekedés hátterében a júliusi jövedékiadó-emelés folytatódó begyűrűzése áll.

A szabályozott termékek árai júliushoz képest 0,2 százalékkal emelkedtek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS