Javult a szolgáltatások külkereskedelmének egyenlege 2024. III. negyedévben

2024. 11. 29., 17:29

2024 III. negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 4,2, importja 1,9 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – tájékoztatott a statisztikai hivatal. Az aktívum 3,5 milliárd euró volt, 280 millió euróval több a 2023. III. negyedévinél, az előző év azonos időszaki rekordértéket is felülmúlta. Az előző negyedévit az export értéke 13, az importé 7,9 százalékkal, a többlet pedig 631 millió euróval haladta meg.

2024. III. negyedévben az export értéke 9,8 milliárd euró (3,9 ezer milliárd forint), az importé 6,2 milliárd euró (2,5 ezer milliárd forint) volt. A szolgáltatás-külkereskedelem aktívuma 3,5 milliárd eurót (1,4 ezer milliárd forintot) tett ki. A szolgáltatáscsoportok közül a turizmus 1533 millió, a szállítási szolgáltatások 784 millió, az üzleti szolgáltatások pedig 621 millió euróval járult hozzá az aktívumhoz.

Szolgáltatásexportunk 68, -importunk 74 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le, ebben a viszonylatban 2,0 milliárd eurós többlet keletkezett. Legfontosabb partnerünk változatlanul Németország, amely 20 százalékkal részesedett az összforgalomból. A második helyen Ausztria, a harmadikon az Egyesült Államok állt, hozzájuk a szolgáltatáskereskedelem 7,8, illetve 7,6 százaléka kapcsolódott.

A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 38 százalékot (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 19 százalékot) tett ki, jelentős volt még a turizmus 28 és a szállítási szolgáltatások 25 százalékos részesedése is. Az importban is az üzleti szolgáltatások domináltak, 49 százalékkal (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatások részaránya 27 százalék volt), míg a szállítási szolgáltatások 27, a turizmus pedig 20 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból.

2024. III. negyedévben az egy évvel korábbihoz képest a szolgáltatásexport euróban számított értéke 4,2, az importé 1,9 százalékkal (forintban számítva az export értéke 7,1 az importé 4,7 százalékkal) bővült. Az aktívum 280 millió euróval (144 milliárd forinttal) meghaladta az előző év azonos időszaki többletet. Az aktívum növekedéséhez legnagyobb mértékben a bérmunka-szolgáltatási díj 96 millió, az üzleti szolgáltatások 93 millió, illetve a turizmus 90 millió eurós egyenlegjavulása járult hozzá.

Aktívumunk értéke az uniós forgalomban 13 százalékkal, 227 millió euróval emelkedett, ami elsősorban a Németországgal és Máltával szemben realizált 141 millió eurós, illetve 91 millió eurós egyenlegnövekedésre vezethető vissza. Az EU-n kívüli országok esetében az aktívum 53 millió euróval, 3,6 százalékkal nőtt. A változást legnagyobbrészt az Egyesült Államokkal és Hongkonggal szemben keletkezett egyenleg 140 millió eurós, illetve 29 millió eurós növekedése eredményezte. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS