Ingatlanpiaci körkép Fejér vármegyéből

2024. 08. 21., 16:10

Visszafogott mértékben, de emelkedést hozott az ingatlanpiac fellendülése Fejér vármegyében is, ahol 7 százalékos növekedés után 413 ezer forint/m2 körül alakult az átlag, az otthonteremtésre fordított összeg pedig meghaladta a 32 millió forintot. A királyok városa a terület legkedveltebb lokációja, de a Duna House ügyfelei szívesen választották a Velencei-tó népszerű települését, Gárdonyt is.

„Országos szinten fokozódott az ingatlanpiaci aktivitás az idei év első hét hónapjának tranzakciószámai szerint. Fejér vármegyében az ingatlanközvetítő közreműködésével értékesített ingatlanok darabszámát tekintve, az előző év azonos időszakához mérten 30 százalékkal több adásvétel zárult eddig idén a területen. A vármegyei négyzetméterárak az összes ingatlantípust vizsgálva 2023-hoz képest mérsékelt, 7 százalékos emelkedés után 413 ezer forint körül alakultak. Változatlan, 78 négyzetméteres átlagos ingatlanméret mellett szintén 7 százalékkal, 32,4 millió forintra nőtt az otthonteremtésre fordított vármegyei átlag” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A vármegyében új tulajdonosra talált ingatlanok 71 százaléka családi ház, 16 százalékban panellakásra, 11 százalékban pedig téglaépítésű lakásra szerződtek az ügyfelek. A házakért vármegyei szinten 9 százalékkal magasabb, 32,2 millió forintos vételárat fizettek átlagosan a vásárlók, ami 363 ezer forintos négyzetméterárat jelent az átlagosan 89 négyzetméteres otthonok esetében. Jelentősen megdrágultak a téglaépítésű lakások is, az idei évben vármegyei szinten 663 ezer forintos átlagra készülhetnek a vevők négyzetméterenként, ami közel 31,2 millió forintos kiadást takar, amennyiben a 47 négyzetméteres élettér elegendő a vásárló számára. A panellakások négyzetméterárai átlagosan 6 százalékkal nőttek (539 ezer forint/m2) a vármegyében, egy 52 négyzetméteres alapterülettel rendelkező házgyári lakásért így 28 millió forintot meghaladó árat kell fizetni. Visszafogott kereslet mellett további 10 százalékkal fokozódott az újépítésűekért kért egységár, a vármegyében átlagosan 761 ezer forintba kerül egy négyzetméter, ha használt helyett mégis az új ingatlanok mellett dönt az ügyfél.

A vármegyében továbbra is a vásárlók zöme, 19 százaléka számára a preferált lokáció Székesfehérvár, ahol a tavalyihoz képest mindössze 2 százalékkal lett csupán magasabb az átlagos négyzetméterár, ami így 566 ezer forint körül alakult idén. Az ingatlanvásárlásra fordított összeg valamivel 37 millió forint alá került, az átlagos ingatlanméret pedig 65 négyzetméterre mérséklődött idén. Népszerűség tekintetében a második helyre került a már-már fővárosi agglomerációnak számító Gárdony, a Velencei-tó kedvelt települése, ahol a vármegyeszékhelynél is magasabb, 45 millió forint az otthonteremtés átlagos költsége. A négyzetméterárak a 2023-as adatokhoz mérten 6 százalékkal, átlagosan 637 ezer forintra mérséklődtek idén a településen, az átlagos ingatlanméret 71 négyzetméter volt. A vármegyei tranzakciók 7 százaléka zárult Dunaújvárosban, ahol az előző évhez képest 16 százalékkal, 417 ezer forintra nőtt a négyzetméterenként kért összeg, az otthonteremtés átlagos költsége azonban mindössze 19,6 millió forint, a 47 négyzetméter körüli lakások esetében. A szintén főváros közeli Bicske ezúttal a Fejér vármegyei vásárlók 5 százalékát vonzotta, itt a dunaújvárosival azonos mértékben fokozódott az ingatlanvásárlás során fizetett négyzetméterenkénti ár. Bicskén 480 ezer forint/m2 áron, átlagosan 29,1 millió forintért, 61 négyzetméteres otthonokat vásároltak a Duna House ügyfelei.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 04., 09:04
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS