Az otthonteremtők körében a kamatszint csökkenése és a megújult támogatott konstrukciók népszerűsége, valamint a mérséklődő állampapírhozamok eredményeként a befektetők visszatérése kétéves csúcsra emelte a hazai ingatlanpiaci keresletet. Tranzakciószámokban az előrejelzett 110–130 ezres éves sáv közepe körül zárhat a szegmens, a hitelpiac kiemelkedő eredményeihez 25 százalékban a CSOK Plusz járult hozzá a Duna House és a Credipass szakértői szerint.
A 2023-as év kifejezetten gyenge teljesítménye után példásan hozta az elvárt szintet idén a hazai ingatlanpiac. „A Duna House 2024-re vonatkozó, optimista prognózisa beigazolódott: az év során a finanszírozási lehetőségek javulása, a megújult otthonteremtési támogatások, kamattámogatott hitelek elérhetősége pozitívan hatott az ingatlanvásárlási kedvre” – összegezett Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese. Az idei év januárja és novembere közötti időszakra becsült 114 277 tranzakció a KSH szerinti tavalyi, teljes évi, 105 192 ingatlan-adásvételt már most 9 százalékkal haladja meg és ez még nem minden, hiszen egy várhatóan aktív, teljes hónap még hátra van az évből. Az ingatlanközvetítő év eleji előrejelzésének megfelelően a 110–130 ezres, éves sáv közepe körül fogja zárni az évet a piac.
Kétéves csúcsra került a Duna House mutatója szerint az ingatlanpiaci kereslet hazánkban, ahol nem csak az otthonteremtési céllal szerződő vásárlók jelenléte, de a befektetői aktivitás is hozzájárult a piac idei teljesítményéhez. Az inflációkövető állampapír alacsonyabb hozama miatt újra az ingatlanpiac felé kezdtek fordulni a befektetők, októberben a Duna House Barométer szerint a fővárosi adásvételek 40 százalékát a befektetési cél motiválta, jövőre pedig az állampapírhozamok kifizetése következtében akár 20 ezerrel több ingatlanpiaci tranzakcióra is lehet számítani befektetői oldalról.
A kereslet élénkülése meghozta az árak emelkedését is. „A tavalyi évben a fővárosi és a vidéki területek átlagos négyzetméterára között 2,2-szeres különbség volt, míg jelenleg a vidéki átlag dupláját kérik el a fővárosi ingatlaneladók négyzetméterenként a használt ingatlanok piacán” – folytatta a szakértő. Budapesten az ingatlanközvetítő közreműködésével értékesített használt ingatlanok adatai alapján 6 százalékkal, 912 ezer forintra emelkedett a négyzetméterár, ehhez képest a fővároson kívüli területek átlagosan 13–14 százalékkal drágultak, így 444 ezer forintra nőtt a vidéki használt ingatlanok átlagos négyzetméterára.
„Reálértelemben az elmúlt 4 év árnövekedése mindössze „stagnálást" eredményezett. Jelenleg minimálisan a 2020-as reálárak körül érhetőek el az ingatlanok, a magas infláció miatt a 2022-es csúcshoz képest 14 százalékkal olcsóbban lehet most ingatlanhoz jutni a Duna House Barométer országos lakásárindexe szerint, így az ingatlanok túlértékeltségéről nemigen beszélhetünk. Ahogy az emlegetett lakhatási válság mélysége is kérdéseket vet fel: a Duna House Barométer országos lakásárindexe nominál értéken 2008 óta megháromszorozódott, de ugyanez a tendencia ment végbe a bruttó bérek tekintetében is, szintén háromszorosára emelkedett a hazai átlag 2008-hoz képest” – tette hozzá Máté Ferenc.
2025-ben mind a tranzakciószámokat, mind az ingatlanárakat illetően 10–20 százalékos növekedésre lehet számítani a szakértők szerint. Az erősödő kereslet és a változó vásárlói igények miatt szimplán az új lakások számának növekedése nem lesz elegendő a kínálat bővítésére. A vevők a megfizethető, de minél jobb minőségű és energetikailag is korszerű ingatlanokat keresik, azonban a felújítási kedvük igen alacsony, így nagy szükség van a használt, korszerűtlen ingatlanokat modernizáló befektetői tevékenységekre is.
A gyermeket tervező családok otthonteremtését a 2025-ben változatlanul igényelhető CSOK Plusz kamattámogatott konstrukciói segítik majd, az első lakásukat vásárlókat pedig a lakhatási támogatás, a 10 százalékos önerő, az önkéntes, 5 százalékos kamatplafon, valamint a munkáshitel lehetősége ösztönözheti az ingatlanvásárlásra.
„Tapasztalataink alapján hitelpiaci oldalról általánosságban javult a hangulat, így kiemelkedő évet zárhat idén a szegmens, amelyhez a tavalyihoz képest közel felére csökkent kamatszint, valamint a népszerű, kamattámogatott CSOK Plusz konstrukció is javában hozzájárult” – mondta el Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője. A teljes volumen 25 százalékát fedték le ezek a csak vállalt gyermek esetén igényelhető, megfizethető, 3 százalékos kamatozású hitelek, amelyeknek az elérhetősége jövőre sem változik. A Babaváró támogatásra jogosultak köre szűkül ugyan, jövőre már csak azon házaspárok számára lesz elérhető, ahol a jövendőbeli édesanya 30 év alatti, a kínálatban azonban megjelenik a munkáshitel is, így a pénzügyi szakértők mérsékelten optimista, 10 százalékos hitelpiaci növekedésre számítanak.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.