Ingatlanpiac: stabilizálódott a visszaesés, gyenge év lesz 2022

2022. 12. 12., 14:21

Stabilizálódott a visszaesés a novemberi ingatlanpiacon, bár a Duna House által országosan becsült 8000 adásvétel így is a leggyengébb idei hónapot jelöli. Éves szinten a DH becslése alapján több mint 118 ezer adásvétel zajlott eddig a hazai piacon. A gyengébb decemberi hónap előrejelzésével kalkulálva kijelenthető, hogy körülbelül 125–127 ezer ingatlanpiaci tranzakcióval az elmúlt 8 év leggyengébb évét zárhatja a magyarországi ingatlanpiac.

Az ingatlanpiacnál nagyobb mértékű visszaesés folytatódott a hitelpiacon a Credipass hazai adatai alapján. 2022 novemberében a Credipass becslése szerint 60 milliárd forint jelzálogcélú hitel realizálódott, ami a tavalyi adathoz képest 46 százalékos volumencsökkenést jelent. A hitelek drágulásával egyre több ügyfél esik el a hitelfelvételtől, így többen elengedték otthonvásárlási álmaikat, mások pedig független szakértői segítség igénybevételével vágnak bele az otthonteremtésbe. Emellett a kereslet továbbra is visszafogott, a Duna House mutatója az előző hónappal megegyező értéken stagnál.

Kitart a belváros uralma a fővárosi ingatlanpiac felett, ahol – a budai mellett – meghaladta az értékesített ingatlanok átlagos négyzetméterára az 1 millió forintot idén novemberben. A Duna House ügyfelei között készült felmérés alapján Erzsébetváros a legkeresettebb fővárosi kerület, a korábbi csúcstartó, XIII. kerület ezúttal a negyedik volt a sorban. A pesti oldalon a vevők főként a 60 négyzetméter alapterület alatti ingatlanokra szerződtek, Budán pedig rég nem voltak ennyire keresettek a 20–40 négyzetméter közötti kislakások. A Pesten zárult tranzakciók 20 százaléka a 70 millió forint feletti értékkategóriába tartozott, 10 százalékuknál 1,4 millió forintnál is magasabb volt a négyzetméterár. A budai eladások több mint fele 1 millió feletti áron talált új tulajdonosra négyzetméterenként, amiből 9 százalék még az 1,6 milliót is meghaladta.

A budapesti ingatlanpiac novemberi tranzakcióinak közel felében a vevői motivációt a befektetési célú vásárlás adta, átlagosan 61,2 millió forintot költöttek ebből a célból a vásárlók. Csökkent azonban az előző év azonos időszakához viszonyítva az első lakást vásárlók aránya idén novemberben a fővárosban, miközben vidéken ez a második leggyakoribb vásárlási ok volt. Az első lakásukat vásárlók átlagosan 26,7 millió forintot költöttek vidéken, amiért 60 négyzetméter körüli ingatlant kaptak a pénzükért, míg Budapesten 39,5 millió forintért mindössze 50 négyzetméteres otthonra futja.

Az októberi adatokhoz képest emelkedett az értékesített felújítandó ingatlanok aránya idén novemberben. Budapesten 3 százalékponttal többen vállalkoztak felújításra, mint az előző hónapban, de a legkeresettebb a fővárosban továbbra is a nagyon jó kategória.

A leggyakoribb eladási ok a fővárosban a befektetés értékesítése volt, amelyből átlagosan 70,1 millió forinthoz jutottak az ügyfelek, míg a vidéki eladók motivációját azonos arányban az örökölt ingatlan értékesítése, a kisebbe költözés és a nagyobb ingatlanra váltás adta idén novemberben. A korábbi ingatlanbefektetések értékesítésének aránya 18 százalékra csökkent.

3 érdekes adat:
– a pesti panelek eladásához mindössze 1,5 hónap is elegendő;
– Nyugat-Magyarország kivételével országosan keresettebbek lettek a felújítandó ingatlanok;
– a budai tranzakciók közel 10 százaléka 1,6 millió forintos négyzetméterár felett zárult.

A teljes elemzés ezen a linken érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS