Ingatlanpiac: növekvő tranzakciószámok, fokozódó kereslet, emelkedő árak

2024. 04. 12., 13:10

2024 első negyedévét összesen 30 154 tranzakcióval, az egy évvel korábbihoz képest 10 ezerrel több adásvétellel zárta a hazai ingatlanpiac. A Duna House várakozása szerint az év egészében egy jóval aktívabb ingatlanpiacon 110–130 ezer közötti adásvételre lehet számítani.

A csökkenő kamatszintek és az új otthonteremtési támogatások meghozták a fellendülést a hitelpiacon is. A cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkájának, a Credipassnak a magyarországi adatai alapján idén márciusban már 90 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott, így az első negyedévben az összes hitelkihelyezés meghaladta a 240 milliárd forintot. Az előző év adataihoz képest így havi és negyedéves szinten is több mint duplájára nőtt a jelzálogcélú hitelvolumen.

Folyamatosan erősödő érdeklődés tapasztalható az ügyfelek részéről a megújult otthonteremtési támogatási rendszer kedvezményei iránt. Az ország egészét vizsgálva, az idei év első negyedévében, a Credipass szakértői által közvetített hitelügyletek között 16,7 százalékos arányban voltak jelen az ügyfelek által igényelt CSOK Plusz által kínált kedvezményes konstrukciók. A kelet-magyarországi területen élő ügyfelek éltek a legmagasabb arányban a kedvezmények adta lehetőségekkel. A fővárosi hitelfelvételek 14,4 százalékban szerepelt a kedvezményes hitel, ahol 48,7 százalékkal a kétgyermekes konstrukció volt a leggyakoribb. A fővárosi átlagos hitelnagyság az előző negyedévhez képest tovább emelkedett, már a 26 millió forintot is meghaladta. A vidéki területeken is látható növekedés, a keleti országrészben 19,1 millió forintra, míg a nyugati területeken 18,4 millió forintra nőtt a hitelnagyság. A fővárosban és a nyugati országrészben emelkedett a kiszámíthatóbb konstrukciók iránti kereslet, míg Kelet-Magyarországon csökkent a legalább 10 évig fix kamatozású hitelek aránya.

A piaci felívelés a kereslet megnövekedése és a tényleges tranzakciózárások mellett az ingatlanárak tekintetében is megmutatkozott, ugyanis az ingatlanközvetítő árindexei az ország teljes területén, az összes ingatlantípus esetében kisebb-nagyobb emelkedést mutatnak nominál- és reálértéken egyaránt.

2024 első negyedévében ismét 7000 feletti lakásszámmal büszkélkedhet az újépítésű projektek tekintetében csúcstartó XIII. kerület, ahol csaknem kétszer annyi lakást kínálnak a fejlesztők, mint a rangsorban másodiknak számító Újbudán. Ezúttal három, az I., a II. és a XII. kerületben haladta meg az újépítésű otthonok átlagos négyzetméterára a 2 millió forintot, a fővárosi újépítésűek átlagos négyzetméterára így már csaknem elérte az 1,4 millió forintot.

Márciusban 19,7 százalékos népszerűséggel vezette a fővárosi kerületek sorát a Duna House keresletet vizsgáló felmérése szerint a XIII. kerület. A második helyen az újépítésű ingatlanokat keresők körében is vonzó XI. kerület állt, míg a sorban következő két helyet ismét a befektetők által preferált belvárosi kerületek, Erzsébetváros és Terézváros foglalták el. A Duna House értékesítési adatai alapján az előző év azonos időszakához képest csaknem megduplázódott idén márciusban az első lakásukat vásárlók aránya Budapesten, míg a befektetési célú vásárlások aránya 12 százalékponttal csökkent tavaly márciushoz képest. A legfőbb vásárlási ok vidéken a nagyobb ingatlanba költözés volt, 26 százalékuk első lakását vásárolta, a vevők közel negyede, 23 százaléka befektetési céllal szerződött. A vezető eladási ok mind a fővárosban (38 százalék), mind vidéken (28 százalék) a korábbi ingatlanbefektetés értékesítése volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS