Ingatlanpiac: Nőtt az átlagkereset, de az infláció és a kamatok elviszik a pluszt

2022. 09. 08., 17:11

A KSH legfrissebb, keresetekről szóló gyorstájékoztatója szerint 2022 júniusában az idei év márciusának adataihoz képest további 3 százalékkal emelkedett a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke. Az elérhető lakáshitelek kamatai azonban májushoz képest több mint 1 százalékkal emelkedtek, így összességében alacsonyabb hitelösszeg fér bele az ingatlanvásárlók költségvetésébe. A fizetések vásárlóerejének csökkenésével kisebb összeg fordítható ingatlanvásárlásra. Hogy mennyivel? A Duna House Pénzügyek szakértői kiszámolták.

A KSH legfrissebb, keresetekről szóló gyorstájékoztatója szerint 2022 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 503 500 forint volt. Ha ezt az összeget egy jövőbeni ingatlanvásárlás szempontjából vizsgáljuk, nem megyünk vele sokra. A reális összkép érdekében érdemesebb a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset mediánértékével, 280 800 forinttal kalkulálni, ami a 2022 márciusi adatokat további 3 százalékkal, az előző év azonos időszakának értékeit pedig 17 százalékkal múlta felül.

A változó gazdasági környezet, az emelkedő kamatok és a magas infláció azonban a fizetések vásárlóerejének csökkenését eredményezte, így hiába nőtt az átlagkereset, minimum 7-8 százalékkal kevesebbet költhet ingatlanra, aki most szeretne vásárolni.

A Duna House Pénzügyek szakértői szerint 20 év futamidővel, 10 évig fix kamatozással és egy átlagos, 7,7 százalékos piaci kamattal kalkulálva, ha a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkeresetet vesszük alapul, egy kereső esetén, szeptemberben 17 millió a maximálisan felvehető hitelösszeg, vagyis másfél millió forinttal kevesebb, mint májusban volt. A változásoknak köszönhetően így csupán egy 2 millióval kisebb értékű, megközelítőleg 21 millió forintot érő ingatlan vásárlásába foghat bele egy egyedülálló.

Azonban felelőtlenség lenne a jelenlegi gazdasági környezetben arra buzdítani az ügyfeleket, hogy addig nyújtózkodjanak, amíg a takarójuk ér, hiszen az energiaárak és megélhetési költségek emelkedésével az a törlesztőrészlet, amelyet most könnyedén teljesítene az adós, pár hónap, fél év, egy év múlva már lehet, hogy csak az egyéb kiadások minimalizálásával tudna csak kifizetni. A folyamatosan emelkedő ingatlanárak mellett a Duna House augusztusi értékesítési adatai alapján a fővárosban ez egy pesti 31 négyzetméteres panellakásra vagy például egy 23 m2-es budai, téglaépítésű minigarzonra elegendő. Ha a vidéki kínálatot nézzük, akkor keleten egy 44 négyzetméteres, nyugaton egy kisebb, 41 négyzetméteres panelotthonra is futja, használt téglaépítésűből pedig akár 56-63 négyzetméteres élhetőbb otthon is kapható.

Ahhoz, hogy a pénzünkért valóban a lehetőségeinkhez mérten legjobb ingatlant kaphassuk, érdemes szakértő segítségével összehasonlítani a banki ajánlatokat, hiszen a fenti paraméterekkel a legideálisabb FIX10-es kamatozású hitel 7,64 százalék, míg 20 éves végig fix kamatozás esetén 7,65 százalékos kamattal rendelkezik.

Két keresővel már bővülnek a lehetőségek, 561 600 forintos nettó összkeresettel – feltételezve, hogy a pár nem rendelkezik sem áruhitellel, sem hitelkártyával vagy egyéb törleszteni valóval – maximum 336 960 forintot vállalhatnak be hitelfizetésre havonta. Így 41 milliós felvett hitelösszeggel, valamint 10 milliós önerővel akár egy 51 milliós ingatlantranzakcióba is belevághatnak, ám ez a májusi számításokhoz képest 4 millióval alacsonyabb értéket jelent.

Ha a pár gyermeket tervez és házas, de nem rendelkezik megtakarítással, akkor továbbra is érdemes kihasználni a meghosszabbított határidővel, jövőre is igényelhető, 10 millió forintos, kamatmentes Babaváró támogatást, így lényegében önerő nélkül is lehetséges a lakásvásárlás. csok-kal kiegészítve, egy meglévő vagy vállalt gyermek esetén 600 ezer forinttal nő az összeg, amelyet az ingatlanvásárlásra fordíthatunk, de a májusban még 48,1 milliós tervezett vételár helyett szeptemberben csupán közel 45 milliós értékhatárig kezdhetjük mustrálni a kínálatot.

Az a fiatal pár, aki vidéken tervezi a letelepedést, májusban még 140-180 m2-es otthonok közül válogathatott, most azonban már csupán 121-135 m2-es, használt téglaházak között nézelődhet. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ezeknek a használt és sok esetben korszerűtlen ingatlanoknak a fenntartási költsége magas, így felújításra és modernizálásra is érdemes pénzt félre tenni. Ha tudatosan az alacsonyabb fenntartási költségű otthonok, például a panellakások kínálatát nézzük, akkor keleten akár egy 95 négyzetméteres, összenyitott lakást vagy a nyugati országrészben egy tágas, 88 négyzetméter nagyságú ingatlant is kifoghatunk.

Májushoz képest szeptemberben – a magasabb átlagkereset ellenére – a fővárosban is kisebb ingatlan vásárolható, a budai oldalon már csak egy 50 négyzetméteres téglaotthonra vagy egy 2 négyzetméterrel nagyobb panelre futja a fenti keretből. A pesti oldalon, a belvárostól kívül eső területen egy 54 négyzetméteres téglalakást vagy egy 67 négyzetméteres panelt kaphatunk a pénzünkért.

A magasabb jövedelem ezesetben számításaik szerint kedvezőbb kamatokat jelent, két kereső esetén, az átlagkereset mediánjával számolva a legjobb FIX10-es hitel akár 6,89 százalékos kamattal is elérhető, míg a végig fix kamatozású esetén is mindössze 7,15 százalék a kamatra kell számítani a hitelfelvétel során.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS