Ingatlanpiac: lendületes évkezdet

2022. 02. 01., 19:04

A Duna House havi Tranzakciószám Becslése és jelzáloghitel előrejelzése szerint 2022 januárjában országosan 10 815 ingatlan-adásvétel bonyolódott, és 100 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott.

A Duna House becslése szerint az új év első hónapjában, erős érdeklődés mellett 10 815 darab ingatlantranzakció realizálódott. Ugyan 2021 januárjához képest 3 százalékos korrekciót mutat, a 2020-as adatokhoz viszonyítva 9 százalékkal nagyobb forgalom generálódott. A korábbi évek trendjeit vizsgálva teljesen átlagosnak mondható az év első hónapjának ingatlanpiaci aktivitása. A Duna House szakértői szerint erős évkezdés várható, februárban és márciusban a kereslet további élénkülésére, és ezzel az adásvételek számának növekedésére számítanak.

A hitelpiac nem lassított januárban sem. A Duna House Pénzügyek adatai alapján 100 milliárd forint jelzáloghitel realizálódott hazánkban, ami az eddigi legerősebb évkezdés lehet az elmúlt években. 2020-ban 80, 2021-ben mindössze 59 milliárd forintos hitelvolumennel kezdett a januári piac. A folyósított jelzáloghitelek volumenében egyelőre nem érződik erősen a kamatemelési ciklus, a beadott igényekben azonban már látszik az új igénylések mérséklődése, így a következő hónapokban csökkenő folyósított hitelvolumenre számolnak a Duna House Pénzügyek szakemberei. A hiteles vásárlók az egyre dráguló piaci hitelek mellett a támogatott hitelek és a családtámogatási kedvezmények nyújtotta kedvezményes lehetőségeket próbálják kihasználni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS