Ingatlanpiac: hatalmas a különbség a 2008-as és a mostani válság között

2021. 05. 29., 15:00

A koronavírus-járvány hatására sok ingatlanvásárló várt akár egy évig is arra, hogy még alacsonyabbak legyenek az árak, de ez nem következett be. A 2008/2009-es gazdasági világválsággal ellentétben a mostani krízisben a bankok finanszírozási kedve megmaradt, a pénzintézetek túl szárnyalták tavaly a 2019-es eredményüket, és mivel a hitelkihelyezés is jó szintet ért el, az adás-vételek száma sem esett drasztikusan. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint bár évekig érezhető lesz a hatása a válságnak, az nem lesz olyan mély, mint bő egy évtizeddel ezelőtt.

A járvány ellenére a magyarok még mindig az ingatlanbefektetést tartják a legbiztonságosabbnak.  Az új otthonteremtési kedvezmények hatására akár már őszre elérheti a járvány előtti szintet a tranzakciók száma. Ez a legjelentősebb különbség a mostani és a 2008-as válság között, hiszen akkor éveket kellett várni a piac stabilizálódására.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint ennek egyértelmű okai vannak. Mint magyarázta, amikor 2008 októberében megérezte az ország a krízis előszelét, a bankok év végén már fel sem vették a telefont, az egész ingatlanágazatot negatívan befolyásolta a válság. 

„A pénzintézetek finanszírozási kedve megszűnt, ami szinte lenullázta a velük szembeni bizalmat. A bankok úgy próbáltak meg tovább lépni, hogy a meglévő adósaikat hozták nehezebb helyzetbe, az ügyfelek tartozása nagyobbra nőtt, mint az a szerződések megkötésekor volt, de ennek most nyomát sem látjuk” – fogalmazott.

(Gadanecz Zoltán is válaszolt az Üzletem.hu sorozatának 12 kérdésére, az interjút IDE KATTINTVA olvashatja el.)

Az ingatlanpiaci körforgás folyamatos volt

A szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy bár a bankok nagyságrendileg nem tudták tartani magukat azokhoz a tervekhez, amit 2020-ra kitűztek maguknak, de elérték és meghaladták a 2019-es év számait. Ez a körülményeket figyelembe véve óriási eredménynek mondható.

„A Covid miatt ugyan nem tudtak jelentős növekedést elérni, a profitjuk nem csökkent az előző év sikeres időszakához képest. A hitelkihelyezés, a tranzakciószám egyaránt nőtt, nyereséget tudtak realizálni. Mivel adtak hitelt az embereknek, a vásárlási kedv is fennmaradt, ez pedig nemcsak életben tartotta, de fel is turbózta a körforgást” – mondta.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy 2021-ben az ingatlaneladások több mint fele hitelből valósul meg, ami éppen a fent említett jelenségnek tudható be.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa azt mondta, arra számítanak, hogy ugyan a járványnak évekig eltart majd a hatása, az közel sem lesz olyan mély, mint a 2008-as krízisé volt.

„Miután a vírus megjelent hazánkban, volt egy hihetetlenül nagy zuhanás, majd ahogy az a grafikonokon is jól kivehető, jött a felívelés. A bankok hozzáállásának is köszönhető a piac relatíve gyors stabilizálódása, az embereket pedig nem tudta letörni a két hónapos otthonmaradás. Mindenki kapott az élettől egy erős pofont, de a többség ment tovább és egészségtudatosan végezte a dolgát. És mivel lakni mindig kellett valahol, az ingatlanok mozgása is folyamatos maradt” – fűzte hozzá Gadanecz Zoltán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS