Ingatlanpiac Csongrád-Csanád megyében: Szeged már az egyik legdrágább megyeszékhely

2022. 02. 04., 14:48

A 2021-es év során Szeged az egyik legdrágább megyeszékhellyé lépett elő. Csongrád-Csanád megyében a használtlakások közel 18, az újépítésűek pedig 13 százalékkal drágultak meg 2020-hoz képest. A Duna House adatai szerint a tranzakciók közel 85 százaléka Szegeden realizálódott, ugyanakkor egyre többen szemeznek az agglomerációs településekben rejlő lakhatási lehetőségekkel is. Házvásárlásnál pedig a fenntarthatóság vált a legfőbb szemponttá.

A Csongrád-Csanád megyei ingatlantranzakciók közel felét a téglalakások tették ki 2021-ben, míg a paneleket és a házakat egyenlő, 27–27 százalékos arányban keresték a vevők. A KSH legfrissebb jelentése alapján a megyeszékhelyen a használt lakások átlagára, 17,9 százalékos éves emelkedés után elérte a 25,6 millió forintot. Az átlagos négyzetméterár 346-ról 400 ezerre nőtt 2021 végére. Így a megyeszékhelyek között az 5. legdrágább város. Az újépítésű ingatlanok iránti kereslet is folyamatosan nő. Árak tekintetében 13 százalékos drágulás érzékelhető, ma már 650 ezer forintért lehet az újépítésű lakások, házak négyzetméterét megvásárolni Szegeden.

Tavaly az adásvételek közel 85 százalékát Szegeden kötötték, a megye nagyvárosai közül Hódmezővásárhelyen és Csongrádon jelentkezett kereslet. „Csongrád-Csanád megyeszékhelyének agglomerációjában Deszk, Klárafalva, Sándorfalva és Kübekháza a legnépszerűbb települések, ahol főleg kisházakat keresnek az ügyfelek – mondta el Ékes Ildikó, a szegedi Duna House egyik franchise partnere. – A vidéki ingatlanoknál is jelentősen nőttek az árak a falusi CSOK-nak és a felújítási támogatásoknak hatására. Ma már 15–20 millió forint alatt nem is kapnak házat a vevők, még vidéken sem.”

A szakértő hozzátette: Ebben a régióban a fiatalok igyekeznek berendezkedni az önellátásra, és ez alapján keresnek energiatakarékos házakat. Sokan meg akarják termelni a saját szükségleteiket, kertészkednek, állatot tartanak, napelemet raknak fel, hogy minél kevesebb energiával tartsák fent magukat és otthonukat. Éppen ezért a fenntarthatóság fontos szemponttá vált a házvásárlásnál.

A Duna House kínálatában jelenleg a legdrágább ingatlan a térségben egy 9,5 hektáron elterülő luxusbirtok Pusztamérgesen, amihez a főépület mellett étterem, erdők, mezők, kisházak, medencék, parkolók, szauna- és masszázsrészleg is tartozik. Mindezt közel 800 millió forintért kínálják eladásra. A TOP10-ben is csupa olyan ingatlan található, elsősorban a megyeszékhelyen, amelyek ára jóval 100 millió forint felett van. A 2021-es rekordeladást egy Szeged külvárosi családi ház jelentette, ami 91,35 millió forintért kelt el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS