Ingatlanpiac Csongrád-Csanád megyében: Szeged már az egyik legdrágább megyeszékhely

2022. 02. 04., 14:48

A 2021-es év során Szeged az egyik legdrágább megyeszékhellyé lépett elő. Csongrád-Csanád megyében a használtlakások közel 18, az újépítésűek pedig 13 százalékkal drágultak meg 2020-hoz képest. A Duna House adatai szerint a tranzakciók közel 85 százaléka Szegeden realizálódott, ugyanakkor egyre többen szemeznek az agglomerációs településekben rejlő lakhatási lehetőségekkel is. Házvásárlásnál pedig a fenntarthatóság vált a legfőbb szemponttá.

A Csongrád-Csanád megyei ingatlantranzakciók közel felét a téglalakások tették ki 2021-ben, míg a paneleket és a házakat egyenlő, 27–27 százalékos arányban keresték a vevők. A KSH legfrissebb jelentése alapján a megyeszékhelyen a használt lakások átlagára, 17,9 százalékos éves emelkedés után elérte a 25,6 millió forintot. Az átlagos négyzetméterár 346-ról 400 ezerre nőtt 2021 végére. Így a megyeszékhelyek között az 5. legdrágább város. Az újépítésű ingatlanok iránti kereslet is folyamatosan nő. Árak tekintetében 13 százalékos drágulás érzékelhető, ma már 650 ezer forintért lehet az újépítésű lakások, házak négyzetméterét megvásárolni Szegeden.

Tavaly az adásvételek közel 85 százalékát Szegeden kötötték, a megye nagyvárosai közül Hódmezővásárhelyen és Csongrádon jelentkezett kereslet. „Csongrád-Csanád megyeszékhelyének agglomerációjában Deszk, Klárafalva, Sándorfalva és Kübekháza a legnépszerűbb települések, ahol főleg kisházakat keresnek az ügyfelek – mondta el Ékes Ildikó, a szegedi Duna House egyik franchise partnere. – A vidéki ingatlanoknál is jelentősen nőttek az árak a falusi CSOK-nak és a felújítási támogatásoknak hatására. Ma már 15–20 millió forint alatt nem is kapnak házat a vevők, még vidéken sem.”

A szakértő hozzátette: Ebben a régióban a fiatalok igyekeznek berendezkedni az önellátásra, és ez alapján keresnek energiatakarékos házakat. Sokan meg akarják termelni a saját szükségleteiket, kertészkednek, állatot tartanak, napelemet raknak fel, hogy minél kevesebb energiával tartsák fent magukat és otthonukat. Éppen ezért a fenntarthatóság fontos szemponttá vált a házvásárlásnál.

A Duna House kínálatában jelenleg a legdrágább ingatlan a térségben egy 9,5 hektáron elterülő luxusbirtok Pusztamérgesen, amihez a főépület mellett étterem, erdők, mezők, kisházak, medencék, parkolók, szauna- és masszázsrészleg is tartozik. Mindezt közel 800 millió forintért kínálják eladásra. A TOP10-ben is csupa olyan ingatlan található, elsősorban a megyeszékhelyen, amelyek ára jóval 100 millió forint felett van. A 2021-es rekordeladást egy Szeged külvárosi családi ház jelentette, ami 91,35 millió forintért kelt el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS