Ingatlanpiac: csökkenő forgalom, de berobbanó árak 2022 második negyedévében

2022. 07. 12., 17:23

A változó gazdasági helyzet az ingatlanpiacon is érzékelteti hatását. A Duna House keresletindexe folyamatos csökkenést mutatott a második negyedévben, amellyel párhuzamosan a tranzakciók száma is elmaradt a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az árak növekedése azonban nem állt meg, így az összes árindex nominál értéken emelkedett az első negyedévhez képest. A legerősebb emelkedést újra a panelindexek érték el, érdekesség, hogy a téglalakások Budapesten és az ország keleti felében reál értéken minimális csökkenést mutatnak.

Gyengébb forgalmat mutat 2022 júniusában a Duna House által becsült 10 859 adásvétel az előző hónaphoz és az előző év azonos időszakához képest is a piacon. Ezt a keresletindex is alátámasztja, amely 62 ponton állt a negyedév utolsó hónapjában. Az elmúlt években a járványhelyzet és a korlátozások miatt az utazási kedv is alábbhagyott, így a pandémia éveiben, a tanév végével is aktívabbak voltak az érdeklődők, azonban az idei évben már érezhető, hogy beköszöntött az igazi nyár az ingatlanpiacon is.

A piac első féléve közel 75 ezer tranzakcióval zárult, ami így 2021-hez képest 10 százalékos elmaradást, a járvány sújtotta 2020-hoz képest pedig 25 százalékos növekedést mutat. A második félévben az emelkedő kamatkörnyezet miatt visszafogottabb ingatlanpiaci forgalommal számolnak a szakemberek, így az eladóknak és vevőknek is nagyobb segítségre lehet szükségük.

A jelzáloghitel-piacon is csökkenő tendencia volt júniusban, köszönhetően a kifutó Zöld Otthon Hitel volumennek is. A Duna House becslése alapján a júniusi 120 milliárdos szerződéses összegű lakáshitel csökkenést mutat az előző hónaphoz és a tavalyi azonos időszakhoz képest, azonban féléves tekintetben az MNB első négy havi tényadata és a Duna House májusi és júniusi becslése a 2021-es első félévhez képest 26 százalékos növekedést jelez.

A változó kamatkörnyezetben már egyáltalán nem jellemző, hogy az ügyfelek 5 évnél rövidebb kamatperiódusú jelzáloghitelt válasszanak. A legalább 10 évig fix kamatozású hitelek aránya a legmagasabb, országosan 85-90 százalék. Budapesten zömében 20 millió forint feletti az átlagos hitelnagyság, vidéken kevesebb kiegészítés is elegendő az otthonteremtéshez. A hitelfelvevők 25,2 százaléka csatolt CSOK igénylést is a beadás során, ez az előző negyedévhez képest országosan 7 százalékpontot dob a támogatás népszerűségén.

Továbbra is gyorsuló forgási sebesség mellett az árak emelkedése jellemzi a piacot, a tranzakciós adatok alapján országos szinten a drágább, 40, 50, valamint 70 millió forint feletti ingatlanok dominálnak. Budán az értékesített ingatlanok 56 százaléka 900 ezer forint feletti négyzetméteráron kelt el, a pesti tranzakciók harmada tartozott ebbe az árkategóriába.

A Pest megyei egységárak is a legfelső, 600 ezer forint feletti csoportba tartoznak az eladások 32 százalékában. Ingatlantípusonként különböző a trend, a keleti és nyugati országrészben csökkent a téglaépítésűek egységára, Budán 22 százalékos emelkedés történt, azonban a panelotthonok rekord mértékben 25-36 százalékkal drágultak országszerte és a fővárosban is az előző negyedévhez képest.

Az újépítésű ingatlanok sem lettek olcsóbbak az elmúlt negyedévben, a fővárosban már 13 kerületben haladja meg az új lakások négyzetméterára az 1 millió forintot. A legtöbb lakást a IX., a XI., valamint a XIII. kerületben kínálják, a piacra kerülő projektek lakásainak 73 százalékát szinte azonnal értékesítették 2022 második negyedévében. A jelenlegi adatok szerint 4300 ingatlan vár még új tulajdonosra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS