Ingatlanpiac: átmeneti lehet a tavaszi visszaesés a Duna House szerint

2023. 05. 03., 20:19

A Duna House Cégcsoport havi Tranzakciószám Becslését és jelzáloghitel előrejelzése szerint 2023 áprilisában országosan 6787 lakóingatlan cserélt tulajdonost, és 42 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott.

2023 áprilisában a húsvéti és tavaszi szünet időszaka átmeneti visszaesést okozott a hazai ingatlanpiacon, így az előző hónaphoz képest ezerrel kevesebb tranzakció zárult a hónapban. A Duna House saját adatain alapuló becslés alapján országosan 6787 adásvétel történt, amely az előző évhez képest továbbra is 37 százalékos visszaesést mutat, és az idei legerősebb hónaphoz, márciushoz képest is 13 százalékkal gyengébb teljesítményt jelent. Az ünnepi és tavaszi visszaesés várhatóan csak átmeneti és a hosszabb lakáspiaci trendek vizsgálata alapján nem szokatlan jelenség, májusban így ismét növekvő tendenciával számolnak az ingatlanközvetítő vállalat szakemberei.   

További élénkülés érezhető a jelzáloghitel-piacon, április hónapban a cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkája, a Credipass hazai adatai alapján 42 milliárd forintos volumen becsülhető, ami az előző havi becsült adathoz képest 6 százalékos növekedést mutat, azonban számottevő, 71 százalékos csökkenést jelez az előző év áprilisi MNB adathoz képest. Ahogy az ingatlanpiacon, úgy a jelzáloghitel-piacon is fokozódó aktivitást prognosztizálnak a Duna House szakértői a második negyedév során.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS